Irodalmi Szemle, 2021

2021/1 - LENGYEL - Mészáros András: Kételkedők breváriuma (részlet)

nonembe, ami jog szerint himnemu. Ezen a vilagon mindenki ugy iidvbzul, ahogyan tud.” A tizennyolcadik szazad szelleme jelenik meg elottunk abban a csiklanddan bajos formajaban, ahogyan azt fatalista Jakab adja eld gazdajanak veget nem ero meseiben. Nem veletlen, hogy France volt az egyik legjobb ismeroje Rabelais muveinek is. Ezt a tudasat is bele tudta szoni a legkoznapibb megjegyzeseibe is. Megrbgzott fabulalo volt. Amikor romai salatat tesznek a tanyerjara, akkor nemcsak azt kozli Ottiliaval, hogy az kellemesen iidito, hanem azt is, hogy fokent kegyeletbol fogyasztja, mert az inyenc es gunyoros modoru meudoni plebanost, Rabelais-t juttatja eszebe. Most mar kozelebb jarunk France „illetlen” torteneteihez, hiszen a Rabelais-Diderot-hatter elott a kolostori tortenetek is ironiaval jelenitodnek meg. Ezek gyongyszeme a Szent Ferenc altal a hentes elol megmentett barany esete, amelyet a klariszszak kolostoraban helyeztek el, nehogy ehen haljon. Itt adjuk at a szot France-nak: „Aszentre valo tekintettel megnyitottak elotte akolostort, bar kos volt. (...) Mig kicsi volt, az apacak versengtek erte. De novekedett, baratom. Velesziiletett artatlansagat elvesztette, akarcsak on meg en. A barany atadta helyet a kosnak, a szarvas allatnak, amely olyan, akar az drdog: konok es sikamlos erkolcsu. A kos turhetetlen volt a kolostorban. A kertben? Lelegelte a hires, sztigmatizalt tobol fakadt rozsafakat, es sok mas dolgot muvelt, amit nem mondhatok el onnek, mert nem nagyon epiiletesek. Vegre is a gubbioi farkashoz kellett fbrdulniuk. Konydrdgtek neki, hogy a rend iranti szeretetbol ismet gonossza es farkassa legyen. Ime, baratom, igy tortent, hogy a jambor gubbioi farkas megette Szent Ferenc kossa fejlodott baranyat.” - Nos, ilyenek es ehhez hasonldak voltak France „illetlen” tortenetei, es ebbe a sorba illessziik be (utolsokent) azt a frivol anekdotat is, amelyben megfricskazza az altala allanddan ostorozott akademia intezmenyet is. A tortenet arrol szol, hogy France a hazaba visz egy konnyuveru nocsket, aki kifogastalanul es iigyesen teszi a dolgat mindaddig, amig valamilyen jelbol ra nem jon, hogy kliense az Akademia tagja. Ettol a pillanattol kezdve tulzdva valt a kedvessege, vagyis elrontott mindent. A tortenet France kereseben csucsosodik ki: „Valasszuk szet a dolgokat szep kicsikem, es ne zavarjuk ossze az ambiciot a szerelmi gydnyoruseggel.”