Irodalmi Szemle, 2021

2021/1 - LENGYEL - Mészáros András: Kételkedők breváriuma (részlet)

MESZAROS ANDRAS KETELKEDOK BREVIARIUMA (RESZLET) A Gonosz. A kereszteny/keresztyen hagyomany a Gonoszt egyszeruen a Satannal azonositja, ami nagymerteku szimplifikacidnak bizonyul akkor, ha a modern es posztmodern irodalom termekeit es az azokban megfdgalmazddd Gonosz-kepet vessziik szemugyre. Kideriil ugyanis, hogy a Gonosz valahol mashol lappang, es lep eloterbe. Olyannyira, hogy immanens erokent lehetetleniti el a transzcendenciara torekvo emberi cselekvest. Mar Chesterton is tudta, sot, egyik legjobb regenyeben - Az ember, aki Csiltortok volt - meg is irta, hogy az egyertelmuse­­gek fellazulasaval osszemosodnak a frontvonalak. Vagyis nem kizart, hogy az, aki a hatterben lazadast szito csoportosulas ellen szervez titkos rendori alakulatot, valojaban a lazadas szer­­vezoje, es ilyforman „belso ellensegekbol” all ossze a csoportosulas vezeto szerve. Ez, eddig meg a sztalini gonoszsag parodiaja is lehetne. Chesterton, persze, ennel humanusabb szerzo volt, aki a paradoxon szintjen jelenitette meg ezt a - mara mar mindennapiva valt taktikat - es a szervezodes agytrosztjet a humor irant erzekeny lenykent allitja be. Vagyis irasaba nem engedte be a melyen humortalan Gonoszt, csak meglebegtette annak a lehetoseget, hogy le­­hetseges a mindennapokban vald jelenlete, es az felforgatja az egyenek kozotti viszonyokat is. A Gonoszt mint temat egy katalan szerzo, Jaume Cabre jarja korul narratoldgiai szem­­pontbol akar bonyolultnak is nevezheto regenyeben, az En vetkemben. Persze, ez a narrato­ldgiai szerkezet az olvasas folyamataban felmutatja magat, megpedig eppen Chesterton egy szellemes megjegyzese nyoman, miszerint egy regeny eseteben erdemes elolvasni a cimet is. A teljes cim pedig a kovetkezo: En vetkem. A regeny regenye. Ugyanis a kozepkortol a 17. sza­­zadon es a nemet koncentracios taborokon at a Franco uralta es a Franco utani Spanyolorsza­­gig ivelo tortenet vegeredmenyben azt is tartalmazza, hogyan valik egy levelformaju vissza­­emlekezes az iro jo baratjanak atdolgozasaban regennye. De a mu temaja alapvetoen a Gonosz termeszetere vald allando rakerdezes. A Gonosz itt egy mesterhegedu sorsara telepedik ra, es a regeny vegkicsengesebol arra kovetkeztethetiink, hogy ott is marad. Hiszen a hegedut kez­­be vevo muveszek ugyan mind csodakent elik meg a hangzasat, de azok, akik birtokoljak - vagy eppen birtokolni szeretnek - csak a gonoszsag reven tudnak hozzajutni. Az aljassag, az embersegebol teljesen kivetkozott Sturmbannfuhrer, a nyereszkedesre osszpontositd (pedig eredetileg teologiat tanulo) regisegkereskedo, az o fel nem vallalt lanya, valamint a regisegke­­reskedo bosszuallo valamikori alkalmazottja az emberi meltosag lealazasa, sot a puszta letezes elpusztitasa reven jutnak hozza ahhoz a targyhoz, amelyik eredetileg a szepseg megjelenitese­­re jott letre. Ezek utan a regeny foszereplojenek sorsat is meghatarozza ez az onallosult mult, mert bar artatlanul, oroksegkent jut hozza a hegeduhoz, hozza vald ragaszkodasa tragediaba forditja egyediili szerelmehez, a zsido Sarahoz fuzodd kapcsolatat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom