Irodalmi Szemle, 2021
2021/2 - MÉSZÖLY 100 - Dobsony Erzsébet: „Nem emlékszem, de igyekszem erősen elképzelni." Mészöly Miklós Öregek, Halottak című novellájában elmesélt valóság képei (tanulmány) / MÉSZÖLY 100
lógusok sokkal inkább befejezetlenek, csonkán maradnak. Köszönhető talán ez annak is, hogy a szereplők rokonok, közös ez előéletük, illetve a történet jelenében is szoros kapcsolatban állnak egymással.8 Fontos a redukció, amely azt jelenti, hogy csökkenti az elbeszélő személyességét. Fogarassy Miklós hívja fel a figyelmet, hogy a történetben több a női szereplő, mint a férfi. Ugyan jelen vannak a férfiak is, de leginkább a háttérben mozognak. Mitukát, a volt pincérférjet is csak azért ismerhetjük meg jobban, mert Aranka, az özvegy feleség élteti az emlékét azáltal, hogy beszél róla, s úgy viselkedik, mintha még mindig élne. A női narrátori szemszög, a női rokonokkal való kapcsolattartás betudható annak is, hogy a Mészöly-szöveg Polcz Alaine jegyzetei alapján készült, amikor otthonába, Vízaknára és Szebenbe látogatott. Az ő perspektíváján keresztül (is) láthatjuk a korabeli Erdélyt és a társadalmi viszonyokat, az emberek közötti korrelációkat. így a belelátás, a közvetlen átélés releváns abból a szempontból, hogy úgy adja vissza a személyes látogatás élményét, hogy objektív maradjon, de egyúttal közel hozza az olvasóhoz a történetet: „Nem tudjuk, mit érez, mit gondol, de látjuk, hogyan lát, hogyan figyel, s ez a figyelem lefegyverző. Nem teljes tehát a személytelenítés, és könnyen lehet, hogy nem is lehet az.”9 Több beszélgetésben, illetve levelezésben megemlítődik, hogyan próbál Alaine Mészöly szemével látni, megfigyelni a részleteket is, de természetesen sajátos látásmódját befolyásolja az erdélyi származása, az otthoni közegbe való visszatérés.10 Az elemzések mégis arra a következtetésre jutottak, hogy a házaspár nem együtt alkotta a szöveget. Tulajdonképpen az Mészöly számára a legnehezebb feladat, hogy a tanú-elbeszélő egyidejűleg legyen jelen kívülről és belülről is. Mészöly írói célkitűzése volt az objektív, dokumentumszerű látásmód hangsúlyossá tétele a túlságosan személyes, érzelmi leírás ellenpontjaként. Éppen ezért a szövegeit olvasva sosem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szavaknak több értelmük is lehet, a térbeli és jelentésbeli mögöttiség folyamatos működtetése olvasót is próbáló feladat. Azzal, hogy Mészöly a novella megírásakor átdolgozza Polcz emlékeit, újabb impressziókkal bővíti nemcsak a narrátor, hanem a szereplők életét is, amelyek aztán felülírják az előzetes emléknyomokat. Ez szerkesztett írói szöveg, a feleség személyes élményeivel keretezve, s intertextuálisan kapcsolódva az emlékképekhez (a képek, szobrok, műemlékek mellett). Az emlékképek esetében feltehető a kérdés: kinek az emlékeiről van szó? Az emlékezésmechanizmus szignifikáns helyzet-8 „»Miért volna baj?« - mondja anyám, és beharapja a száját” Mészöly Miklós, Öregek, halottak, 285. 9 S zolláth Dávid, Mészöly és társa. Jelenkor, 61. évfolyam, 1. szám, 2018, 76. Elérhető: https://epa . oszk.hu/03400/03480/00012/pdf/ [cit. 2020. december 7.] 1 0 „Ez azonban rejtettebb, a felszín alatti dimenzió, hiszen az írónő »lelki kamerája« végül is elfogulatlanul rögzíti a vízaknai rokonokat, ismerősöket és a tengerparti szállodában megismert személyeket. A »psziché objektívje« persze csak paradoxon és metafora - ez a felvevő nem objektív, és vélhetően nem is akar igazán az lenni.” Fogarassy Miklós, Pontos történetek - eredeti változatok. Holmi, 2004. január. Elérhető: https://www.holmi.org/2004/01/fogarassy-miklospontos-tortenetek-%E2%80%93-eredeti-valtozatok-polcz-alaine-leanyregeny-polcz-alainekaracsonyi-utazas-halal-es-cserepek [cit. 2020. december 10.]
