Irodalmi Szemle, 2021
2021/2 - MÉSZÖLY 100 - Kosztrabszky Réka: A bibliai szöveghelyek szerepe Mészöly Miklós Saulus című regényében (tanulmány) / MÉSZÖLY 100
KOSZTRABSZKY RÉKA A BIBLIAI SZÖVEGHELYEK SZEREPE MÉSZÖLY MIKLÓS SAULUS CÍMŰ REGÉNYÉBEN 1. Mészöly Miklós egy naplójegyzetében úgy fogalmazott a Saulus című regényének írásával kapcsolatban, hogy saját bibliai témájú művét Thomas Mann alkotási módszerétől eltérő poétikai koncepció alapján szeretné megírni.1 A szembetűnő eltérések miatt a kritikusok sosem vontak párhuzamot a két szerző alkotási módja között,1 2 ugyanakkor a regény bibliai pretextusával való kapcsolatának megítélését illetően többféle értelmezési irány figyelhető meg a recepcióban. A mű egyik kortárs kritikusa, Pályi András úgy vélte, hogy Mészöly a bibliai történetet egyfajta keretként használja egy „mai” probléma boncolgatására, s a személyek, helyszínek elnagyolása, valamint Saulus belső drámájának előtérbe helyezése azt a célt szolgálja, hogy átélhetőbbé tegye a múltat a mai ember számára. Albert Pál úgy látta, hogy a Saulus egy olyan „»jelmezes«, bibliai tárgyú regény”,3 melyben az egyes bibliai események kronológiájának, illetve a más bibliai textusokban szereplő személyek nevének, cselekedeteinek megváltoztatásából, vagy épp kihagyásából adódó1 „A regényt kétrészesnek tervezem. Az első rész az üldöző, a perzekútor Saulus, egészen István püspök megkövezéséig; ami számára közvetett módon elkövetett gyilkosság. Illetve, az ő érzékenységével, a tettes közvetlenül ő. A második rész a damaszkuszi küldetés. Magát a »megvilágosodást« már nem ábrázolom; irodalmon túli megoldhatatlan feladat. (Még az olyan stiliszta is dadog az élményhatáron, mint Avilai Teréz.) Amit tenni tudok-szeretnék: az új sors rejtett előkészületeit bemutatni. Gyakorlatilag úgy, hogy az első rész motívumai - amelyek ott egy bizonyos magatartás és sorsvállalás igazságát igazolták - a második részben megmutatják a másik arcukat, a leleplezőt és cáfolót. Olyan összecsendítésekre gondolok, melyeket nem az olvasói értelemnek kell észrevennie, hanem az érzelmi nyitottságnak, az atmoszféra sugallatára. Mindenesetre messze a »mann-ni [sic!] úttól« szeretném végigjárni a magamét.” Mészöly Miklós, Munka közben = Uő, A tágasság iskolája, Szépirodalmi, 1977, 200. Mészöly később bevallotta, hogy az eredetileg nagyobb terjedelmű regényének nagy részét megsemmisítette, mivel úgy látta, hogy - többek között Thomas Mann regénytrilógiájának hatására - olyan bibliai magyarázatok, „történeti duzzadványok” ragadtak rá, melyek eltérítették az eredeti víziójától (kopár fa a napverte pusztában). Mihalicz Csilla, Napverte pusztában egy szál fa. Mészöly Miklós 75 éves [interjú], 168 óra, 1996. január 16., 41. 2 Telegdi Polgár István egy Mészölynek címzett, 1960-as években született levelében ezzel kapcsolatban így fogalmazott: „Th. [Thomas] Mannveszély, úgy látom, biztosan nem fenyeget...” Mészöly Miklós, Mészöly Miklós levelesládájából, közread. Fogarassy Miklós, Holmi, 2004/2,219. 3 Albert Pál, A bűntudat évszaka, Új Látóhatár, 1968/6, 553.
