Irodalmi Szemle, 2021

2021/2 - MÉSZÖLY 100 - Kosztrabszky Réka: A bibliai szöveghelyek szerepe Mészöly Miklós Saulus című regényében (tanulmány) / MÉSZÖLY 100

an az olvasónak „nem kell különösebben törődnie a történelem vagy a legenda Szent Páljával”.4 A kritikus szerint a regény egy korhoz nem kötött, általános érvényű parabo­la, mely bárhol és bármikor ugyanígy megismétlődhet.5 További értelmezési irányként merült fel a recepcióban a politikai-allegorikus olvasási mód, melynek alapján a mű az ötvenes évek történéseire (koncepciós perek, kihallgatási módszerek, a kommunizmus messianisztikus értelmezése stb.) reflektáló példázatos regényként olvasható.6 De a pél­dázatosságot egyes értelmezők nemcsak ilyen tekintetben kapcsolják a műhöz, hiszen többen is rámutattak már arra, hogy Mészöly regényének bibliai parabolákkal való kapcsolatára,7 ami azonban annak ellenére sem tekinthető parabolának8 , hogy Mészöly „a parabolát a műegész formaszintjére emelfi]”.9 4 Uo., 553. 5 Uo., 554. 6 Bodnár György, Szinkrón tanúskodások = Alexa Károly - Szörényi László szerk., „Tagjai vagyunk egymásnak”, Bp„ Szépirodalmi - Európa Alapítvány, 1991,113. 7 Kránicz Gábor, Saulfordulás. Mészöly Miklós Saulusa az újszövetségi példázatok és egy ószövetségi típus tükrében, Irodalmi Szemle, 2012/11, 75-82. 8 Thomka Beáta, A kívülvaló ember = Szegedy-Maszák Mihály - Veres András szerk., A magyar irodalom történetei (1920-tól napjainkig), Bp„ Gondolat, 2007, III, 579. 9 Thomka Beáta, Saulus térbeli formája. (Mészöly Miklós Saulus), Literatura, 1984/3, 349. 1 0 Lásd például a következő tanulmányokat: Grendel Lajos, Magyar líra és epika a 20. században (29). Mészöly Miklós (1921-2001), Irodalmi Szemle, 2009/2, 57.; Tanos Márton, Saulus titkai - Vázlat egy regény narrációjának megfejtéséhez, Kortárs, 2014/9, 70-77.; Thomka, Saulus térbeli formája, 345-350. 1 1 Angyalosi Gergely, Tovább a damaszkuszi úton. (Mészöly Miklós: Saulus), Alföld, 2015/7, 92. 1 2 Mészöly Miklós, Műhelynaplók, gond., s. a. r., jegyz. Thomka Beáta - Nagy Boglárka, Pozsony, Kalligram, 2007, 902. 13 Uo., 902. 1 4 Mészöly Miklós, Biblia - bibliák = Uő, A pille magánya, Pécs, Jelenkor, 2006,103-105. A szakirodalomban talán az az elgondolás a leghangsúlyosabb, mely szerint Mé­szölyt elsősorban a személyiséganalízis és az identitásválság foglalkoztatta.10 * Angyalosi Gergely az író már említett naplójegyzetére reflektálva úgy fogalmazott, hogy a szerző azért nem ábrázolta Saulus megvilágosodását, mert „valójában a kizökkent időt megtes­tesítő Saulus foglalkoztatja, míg az új világrendbe illeszkedő, sőt azt jelentős mértékben megvalósító Paulus nem érdekli. A tudatos, az okoskodó, az ideológus Pál sem foglal­koztatja.”11 Noha Mészöly műve nem egy bibliai történet vagy példázat átirata, számos elemet átvett a keresztény mitológiából, illetve számos idézetet emelt át a Bibliából is, azonban ezeket - kevés kivételtől eltekintve - nem szó szerint építette be a regény szövegébe. Thomka Beáta szerint a szerzőnek nem a pontos idézés volt a célja, „hanem a szerzői, alkotói átvétel, amit a jelenkori szövegközi viszonyok maximális szabadságát feltételező korai és merész megnyilvánulásának tekinthetünk.”12 Thomka arra is rámutat, hogy bár Mészöly megtartja a Károli-féle fordítás sajátos irodalmi nyelvét az egyes átvételek so­rán, ugyanakkor a régies megfogalmazás bizonyos mértékű modernizálásával a szöveg egyszerűsítését és egyénítését hajtja végre rajtuk.13 Az előbbiekkel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a Biblia Mészöly számára alapvetően többértelműséggel bíró, továbbgondolható szöveg,14 s ez az elgondolás lehe­tett a kiindulópont a regény problematikájához, hiszen a mű konfliktusa éppen az, hogy Saulus olyan embereket üldöz, akiket a gondolkodásmódjuk miatt bélyegeztek eretnek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom