Irodalmi Szemle, 2021

2021/12 - Koós István: Nonentitás és allegorikus identitás (Jókai Mór: Ahol a pénz nem Isten) (tanulmány)

valo alkalmazkodasa izgatja, hanem a kiletiik. A titokzatos karakterekrol nem deriil ki, honnan, mely orszagbol erkeztek, ahogy az sem, pontosan mi okbol is szakitottak a civilizacioval, igy tehat az identitas kerdese kozponti szerepet jatszik a regenyben. A modern vilagtol megundorodott Capitano talan nem is annyira Robinsonra em­­lekeztet, mint inkabb Jules Verne Nemo kapitanyara. A magyarul Nemo kapitany c. regeny eredeti cime egyebkent Vingt Mille Lieues sous les mers, azaz Huszezer merfold a tenger alatt, es valojaban nem Nemora koncentral, hanem egy utazas kalandos torte­­netet meseli el; Nemo elotortenetet A rejtelmes sziget (L’lle mysterieuse) c. regenybol is­­merjiik meg. A titokzatos ferfiu eredetileg indiai herceg volt, aki konfliktusba keriilt az angol gyarmatositokkal, majd miutan megcsbmdrlbtt a tarsadalmi igazsagtalansagtol es eroszaktol, maga rndgbtt hagyott mindent, ami az emberi vilaghoz tartozik. A kalan­­dossag es az ismeretlen, rejtelmes szereplok tehat Verne-nel rokonithatnak Jokai rege­­nyet (ahogy A rejtelmes sziget lakoi, ugy Capitanoek is reszben a modern technika es a tudomanyos ismeretek segitsegevel veszik birtokba elohelyiiket). Jokai, mint tudjuk, igencsak szimpatizalt a francia kortarssal, legutobb Eisemann Gyorgy elemezte egyik regenyet, amelyen Verne hatasa erezheto.13 Capitanorol azonban, meglepo modon, Nemo kapitannyal ellentetben nem tudjuk meg, kicsoda is pontosan, ki volt azelott, es mi kesztette a vilagbol valo menekiilesre, ez pedig meg inkabb hangsulyossa teszi az identitas kerdeset. A szereplok kiletenek rejtelye az, amelynek a kideritese elsodlegesen foglalkoztatja az elbeszelot, sokkal inkabb, mint maga a sziget, amely hiaba tiindoklik az ezerszinu koralloktol, es oriz opalt, koszenet fold alatti barlangjaiban, mindez nem olyan izgato a narrator szamara, mint a lakok kodbe burkolozo multja. Capitano titka­­ra nem deriil feny, ez pedig elviselhetetlennek tunik az elbeszelo szamara. Az identitas hianya nyilvanul meg abban a kiilonds tenyben is, hogy a meses sziget gyarmatositdi­­nak nines nevuk, nincsenek megkeresztelve,14 igy nem tartanak nevnapot sem.15 Ennek a hianynak a tudatositasat es hangsulyozasat szolgalja az is, hogy a szigetlakok nevte­­lensegerol szolo szovegreszek kozvetlen kozeleben olvashato kontrasztkent az az epi­­zod, amelyben az elbeszelo hatalmas brommel es megelegedettseggel sorolja fel a hajo 1 3 Eisemann Gyorgy, A Genezis mint technologia: Jokai Mor travesztidja Jules Verne modordban = Ud, Mufaj es kozeg - hatas es jelentes: Jokai Mor es a kesoromantikus magyar proza, Bp., Racio, 2018,91-105. 14 JMOM Reg, 71, 25. 15 JMOM Reg, 71, 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom