Irodalmi Szemle, 2021

2021/12 - Koós István: Nonentitás és allegorikus identitás (Jókai Mór: Ahol a pénz nem Isten) (tanulmány)

kozeleben burjanzo kiilonleges novenyek neveit,16 ezzel is tudatositva, hogy a megnevezes aktusa egyben a dolgok identifikalasanak, megismeresenek eszkoze. A szereploknek tehat nines neviik, igy nines igazi identitasuk sem, nines multjuk, nines tortenetiik. Nines olyan egyedisegiik, ami megkiildnbdztetne oket a kornyezetiiktol. Capi­­tano a kapitany, a szigetlakok vezetoje: a szemelynev itt egybeesik azzal a funkcidval, amit a kozosseg eleteben es a sziget elovilagaban betolt. A szereplok tehat nem egyenisegek, a ne­­viik pusztan a kornyezetiikhoz valo viszonyukat fejezi ki. Ez azt jelenti, hogy nem kiilonultek el a kiilvilagtol, amit maskent ugy is mondhatunk, hogy nem idegenedtek el attol a kozegtol, amiben leteznek. Nem mas ez, mint a paradicsomi allapot felidezese. A sziget tehat nem annyira a szerzo eletrajzi elidegenedesenek kifejezodesekent, es nem is a robinzonadok kon­­textusaban olvasando, hanem ennek az archetipikus kepnek a felidezesekent; ezt a kapcsolo­­dast pedig maga a regeny szovege is explicate teszi, tobb helyen is: eloszor Negrito hasonlitja onmagat a paradicsomi Adamhoz,17 nem sokkal kesobb az elbeszeld nevezi paradicsomnak ujonnan megismert kornyezetet,18 vegul pedig maga Capitano azonositja paradicsomkent a szigetet.19 Mindez azert kiildnos, mert ebben az egyszeriinek tiino szituacioban ket kiilonbozo kontextust hiv eld, amelyek azonban egyarant osszefiiggnek az identitas temajaval. Az elso intertextualis kapcsolatot a paradicsomi let es az elidegenedes archetipikus bibliai meseje adja, amely szamtalan nagy filozofiai narratfvaban fogalmazodik ujra az eurdpai kulturalis tradicidban, kiilonbozo terminusok es alarcok moge rejtve, a masodik kontextus pedig Jokai sajat jellegzetes motivumara utal, megpedig az identitassal nem rendelkezo, vagy az identi­­tast szabadon valtoztatgato hos karakterre, amely visszatero hose az iro szovegeinek.20 Nezziik eloszor az elso temat. A felvilagosodas kritikusainal minduntalan ott kisert a la­­tomas egy regmult vilagrol, amikor az ember nem volt meg szubjektum, amikor boldog harmoniaban elt az ot koriilvevo vilaggal, am a civilizacid szubjektumot formalt belole, el­­idegenftve ot a lettol, a kdzossegtol, vegiil onmagatdl is, ahogy Adamek is kiiizettek a paradi­­csombol, nem sokkal azutan, hogy eszrevettek: meztelenek. Sajat meztelensegiik tudatosula­­sa nem mas, mint az onreflexio megjelenese, ami az embert szubjektumma tette. A kiiizetes es az onreflexio elso aktusa belsoleg osszetartozo esemenyek - olyannyira, hogy az Ur ebbol (Adamnak a meztelensegerol szolo szavaibol) erti meg, hogy teremtmenyei ettek a tiltott fa­­rol. A bun kovetkezmenye tehat az ontudatra ebredes, ez szakitja ki az embert a paradicsomi boldogsagbol, de talan az sem kizart, hogy maga a reflexio megjelenese volt az osbiin, ami 16 JMOM Reg, 7, 31. 1 7 JMOM Reg, 7, 23. 18 JMOM Reg, 30. 1 9 JMOM Reg, 163. 2 0 Errol bovebben: Margocsy Istvan, Kalandorok es szirenek: Jokai Mor jellemabrazoldsardl = Ud, „...Aferfikor nyaraban...”: Tanulmanyok a XIX. es a XX. szazadi magyar irodalomrol, Pozsony, Kalligram, 2013, 305.

Next

/
Oldalképek
Tartalom