Irodalmi Szemle, 2021
2021/12 - Koós István: Nonentitás és allegorikus identitás (Jókai Mór: Ahol a pénz nem Isten) (tanulmány)
egymassal.8 A regeny ezzel ramutat a Biblia onellentmondasossagara, igy ketsegbe vonva annak igazsagtartalmat. Ugyancsak a Biblia tobbertelmusegevel jatszik el a Rakoczi fia egyik fejezete, amelynek harmadik fejezeteben a foszereplo a szent konyvnek a La Maistre de Stacy altal keszitett francia kiadasat olvassa, amelyet erotikus illusztraciok diszitenek, ezzel emelve ki a szakralisnak tartott szovegben rejlo lehetseges profan ertelmet. A peldakat hosszan lehetne sorolni, egy utolso idezetet erdemes meg hozni A mi lengyeliinkbol, ahol Negrotin explicit modon megfogalmazza azt az elkepzelest, ami az emlitett peldakbol kirajzolodik: „En vallasi kerdesekbe nem avatkozom. En minden vallast jonak tartok, csak akovetoi jok legyenek. [...] En mindenfele haborunak meg tudom erteni a celjat, csak a vallashaborunak nem.”9 Margocsy Istvan onallo tanulmanyban foglalkozott Jokainak a vallashoz valo viszonyaval, reszletesen demonstralva, mennyire idegenkedett a szerzo a teteles vallasok dogmaitol. Jokai regenyeiben a hosok moralis donteseit egyaltalan nem befolyasoljak a hitbeli nezeteik, sot a felekezeti megosztottsag a tarsadalmi boldogsag akadalyakent ertelmezodik. Egy szebb, boldogabb jovo utopikus kepeben nem is letezhet teteles vallas, az emberiseget fenyegeto katasztrofakat (foldrenges, arviz) nem a hit, hanem csakis a tudomany gyozheti le.10 8 Szilasi Laszlo, A selyemgubo es a „bonczold kes”, Bp., Osiris - Pompeji, 2000, 199-201. 9 Jokai Mor, A mi lengyeliink, Bp., Akademiai, 1969, s. a. r. T. Hajos Eva, 389. I 0 Margocsy Istvan, Balvdnyosvdr - avagy Jokai es a vallas = Uo, Szlnes tintak: Tanulmanyok, esszek a magyar irodalom kiilonbozo arcairol es nezeteirol, Kalligram, Bp., 2020,187-208. II JMOM Reg, 71,181-185. 12 JMOM Reg, 71, 188-191. Az Ahol apenz nem isten szigetlakoi is a sajat igenyeik szerint, a sajat kornyezetiikre szabva irjak meg a sajat vallasi torvenyeiket, ramutatva, hogy a vallasi nezetek nem transzcendens eredetuek, nem az igazsagot kepezik le, hanem pusztan csak explicate teszik egy adott kozosseg ertekeit es celjait, megkiserelve a transzcendens eredet fikcidjaval igazolni azt. Am mindezeken tul a regeny alapmotivuma, a tavoli es meg nem nevezett szigeten eld titokzatos idegenek temaja egy olyan tovabbi problemat is felvet, amelynek targyalasa kisse messzebbre vezet, ez pedig az identitas kerdese. A kritikai kiadas jegyzetanyaga a sziget motivumanak kapcsan Jokai eletrajzi elszigeteltsegerol beszel, ami reszben az oregedesnek, reszben a Nagy Bellaval valo, sokak altal olyannyira helytelenitett hazassagnak az eredmenye,11 reszben pedig Defoe muvet es az azt tovabbgondold robinzonadokat tekinti at a jegyzet, mint irodalmi parhuzamokat, mintakat.12 Am ugy tunik, itt nem anynyira a Robinson Crusoe a megfelelo kontextus a regeny vizsgalatahoz, mivel a tortenet elbeszelojet nem igazan a szigetlakok eletmodja, a szokatlan es elszigetelt kornyezethez
