Irodalmi Szemle, 2021

2021/11 - TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS - Pápay Szandra: Túl sok (szöveg)világ. Tóth Lilith Viktória Túl sok világ című kötetéről (kritika)

PAPAY SZANDRA TUL SOK (SZOVEG)V I L AG TOTH LILITH VIKTORIA TUL SOK VILAG CIMU KOTETEROL Toth Lilith Viktoria debiitalo kotete sok iranybol kozelit a muveszi alkotas lehetseges terei fele; a Tul sok vilag kotetcimado gondolata tobb szinten is beleivodik a szovegekbe. Nem­­csak versek, hanem egy-egy prozareszlet is olvashato a kotetben, ami elso korben a formai osztottsagra hfvja fel a figyelmet. Mondhatnank persze, hogy a lirai hang, mely szerteleniil cikazik eltero szovegtereken keresztiil, a palyakezdo fiatal muveszek utkereso sajatossaga; de Toth Lilith Viktorianal ez a fajta kotetszerkesztesi elv sejtet egyfajta poetikai megalapo­­zottsagot is. A szovegeket olvasva szembetuno, hogy ezen osztott struktura a mufaji hatarsertese­­ken tul tematikusan is megjelenik. A lirai en felbontasaval, megkettozesevel; a szovegben megszolald hangok sokszorozasaval jatszik el a kolto. Intencionaltan van elbizonytalanitva, megkettozve, akar megsokszorositva a versbeszelo pozicidja. Alap versertesi strukturank - mely a liraban altalaban egy kozponti hangot keres - is az ujraertelmezes horizontjaba keriil. Igy lesz a versek visszatero temaja peldaul a bipolaris szemelyisegzavar vagy epp a skizofrenia; s a bizonytalansag letallapota is rendre az egyseges szemelyiseg megalkota­­sanak kudarca kdriil artikulalodik. „Olyan mintha meg lenne, valami megis elveszett, / erzem a bdrombn, de a bdrbmben nem” (5). A bdr mint hatarentitas mar a kotetet indito versben elkuloniti a testen kiviili es a testen beliil megelheto vilagokat. Azonban nem bina­ris oppozicidrol van szo, hisz a belso vilag rendre tobb es tobb reszre bontodik - „En / Te / aki bennem vagy” (6) az en belso osztottsaga valik viszonyitasi pontta: „en innen nezlek teged I magambol I beled es hozzad I nem haragszom senkire / meg a vilagra sem” (7). A kiilso vilag kiabranditoan statikus realitasat fesziiltsegbe allitja a szubjektum joval di­­namikusabb erzekelesevel. A szubjektumon atszurt valosagerzekeles effele modozataiban feldereng valami a keso modern kolteszeti hagyomanybdl. Petri Gyorgy es Pilinszky Janos szovegszinten is reflektalt a versekben; de a mar-mar oriiletbe hajlo monologszeruseg akar Jozsef Attila Szabad dtletek jegyzeket is felidezheti. „Kelje fel, mert pofan vaglak! I Kimo­­som a szad, I mar megint karomkodsz!” (...) „A macska hozzam dorgdli magat. I Benne latlak. I Kell valami igaz, cicuskam? I Kered a majam?” (14). A beszelo megszdlitd odafordulasa rendre az en megalkotasanak igenyebe fordul visz­­sza: „Hibaztam, mikor azt hittem, I hogy megtestesiilhetsz” (16). A versekben fel-feltuno aposztrophe strukturaja is egy al-parbeszed, melyben a versalany onmagat probalja artiku­­lalni; egy viszonyitasi lehetoseget - masikat keresve. A ciklusadd cim is erre a paradoxonra jatszik ra - Levelek dnmagamhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom