Irodalmi Szemle, 2021
2021/11 - TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS - Pénzes Tímea: A szlovák expat szerzők műveiben előforduló kultúraspecifikus kifejezések és vendégszavak fordítása (Svetlana Žuchová: , Ivana Dobrakovová: , Zuska Kepplová, Mária Modrovich) (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS
Vizsgalom tovabba a nagy forditastudomanyi szakirodalommal rendelkezo kultur(a)specifikus kifejezeseket (Vermes 2004), melynek ekvivalensekent, illetve alkategoriajakent hasznalatos a realiak kifejezes. Realia egy adott kozosseg minden olyan nyelvi megnyilvanulasa, ahol az adott nyelvkozosseg sajat elmeny- es ismeretanyaga keriil kifejezesre, es melyek az adott kulturalis kontextusban specialis jelentessel rendelkeznek (Valid 2000, Forgacs 2004, Tellinger 2003, Vermes 2004, Takacs 2015). Mas szoval a realiak „azon targyak gyujtofogalma, melyek egy-egy kulturara, nyelvkozossegre jellemzoek, es egy masik kultura szamara ismeretlenek” (Klaudy 1997), „az adott kulturahoz kotodnek, illetve abban gyokereznek” (Droth 2004). A realiak mibenletet a szakirodalmi megnevezeseik is jol szemleltetik (Mujzer-Varga 2007 gyujtese alapjan): nemet nyelvteruleten hasznalatos a Nul-Aquivalenz ekvivalens nelkiili kifejezes’ es a lexikalische Lucke ’lexikai hiany’ (Kade 1968), Realien ’realia (Lossau 1993), Kulturspezifika (kulturalisan kotott kifejezesek) (Helbig et al. 2001). Angol nyelvteruleten a kulturalis jelleget jobban kidomborftjak: culturally untranslatable items ’kulturalisan lefordithatatlan elemek’ (Catford 1965), cultural words ’kulturalis szavak’ (Newmark 1988), culture-bound terms ’kulturalisan kotott kifejezesek’ (Chesterman 1997). A magyar forditastudomanyban a realiak es a kultur(a)specifikus kifejezesek terminusok terjedtek el, hasznalatos tovabba a „kulturafuggd elem” (Forgacs 2004), illetve „megfeleld ekvivalencia nelkiili lexika” (Heltai 1990). A forditok a realiakat szamos formaban vihetik at a celnyelvi szovegbe, tobb atvaltasi muveletet alkalmazhatnak (az atvaltasi muvelet fogalmat Klaudy Kinga vezette be a forditastudomanyba). Ilyen muvelet peldaul a generalizalas (altalanositas), amikor a realiat egy folerendelt szoval forditjuk, peldaul a kunsagi kovidinkat feher bornak, vagy az explicitacid, amikor magyarazo elemek vagy gazdagabb szemantikaju szavak keriilnek a celnyelvi szovegbe, egyes elemek kihagyasa vagy betoldasa, a tiikorforditas vagy transzliteracio (atvetel vagy atbetiizes egy eltero irasrendszert hasznalo nyelvre). III. TAVOLI, SZOMSZEDOS ES EGY ALLAMON BELUL LETEZO NYELVEK A szlovak es a magyar nem egymastol foldrajzilag/ kulturalisan stb. tavol, hanem egymas mellett, egymassal interakcioban letezo kulturak, ezert ugy gondolhatnank, hogy meglehetosen jol ismerik egymas mindennapi es egyeb realiait, es a szlovak szerzok miiveiben is keves olyan kifejezes fordul eld, amely magyarazatot igenyel. Azonban melysegeiben megsem ismerhetik egymas kulturaspecifikus kifejezeseit (mondokait, mozaikszavait, markaneveit stb.), es a forditando szove-
