Irodalmi Szemle, 2021
2021/11 - TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS - Pénzes Tímea: A szlovák expat szerzők műveiben előforduló kultúraspecifikus kifejezések és vendégszavak fordítása (Svetlana Žuchová: , Ivana Dobrakovová: , Zuska Kepplová, Mária Modrovich) (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS
olvashatok magyarul, forditasai ezaltal nem is kutathatok. A tanulmany tovabba nem sorolja ide Marek Vadast (aki tobb-kevesebb kiruccanast tett Afrikaba), csak Pavel Vilikovsky nehany regenyet, o azonban nemzedekileg kilog az expat irodalombol). A kutatott szerzok kulfdldi kotodesei: Svetlana Zuchova Pozsonyban szerzett orvosi diplomat, illetve Becsben pszichologiat tanult. Elt Miinchenben, jelenleg Pragaban pszichologuskent dolgozik. Zuska Kepplova a Kozep-europai Egyetem Gender Studies szakan tanult Budapesten, majd Fullbright-bsztondijaskent a State University of New Yorkon. Maria Modrovich tudositasait a Sme napilap hetvegi rovata kozolte rendszeresen Listy z New Yorku (Levelek New Yorkbol) cimmel). Ivana Dobrakovova angol-francia nyelvszakon vegzett, jelenleg Torinoban el es alkot. Az expat kifejezes tobb mas kifejezessel is kozos nevezore hozhato, pl. a korszak ujdonsagakent emlegetik a globetrotterek (Taranenkova-Passia 2015: 49-50) felbukkanasat, amely inkabb kalandor vilagjaro, mintsem az idegen tarsadalomban eletvitelszeruen elo szemely (elvetve tekintheto az expat let elso fazisanak/lepcsofokanak). Tovabba ide kivankozik a nemet Aussteiger kifejezes is, melynek csak egyik alkategoriaja sorolhato az expatsag fogalma ala. Maria Modrovich egyik elbeszelese eloszavaban/cimeben egy nemet Wikipedia-megfogalmazast idez, ahol Aussteigerkent definialja azokat, akik kilepnek a tarsadalmi normak keretei kdziil, hogy mashol - akar kiilfoldon - masfajta eletet eljenek (Modrovich 2020: 72). Az expat irodalomnak szamos mas, kulfdldi kotodesu irodalmi jelenseggel lehetnek kapcsolodasi pontjai, melyek keletkezese hasonlo idoszakra datalhato, mint pl. az inter/multi/transzkulturalis irodalom, a Gastarbeiterliteratur, az Exilliteratur. A nyelvek es kulturak kozti tobzodast, illetve a nyelv- es kulturakoziseg allapotat jol tiikrozi a Die Heimat heifit Babylon (A haza neve Babilon) (Amodeo 1996) kotetcim. A sort tovabb szinesiti az emigrans, a migrans es a posztmigrans irodalom jelenseg, alkotoik „vagy nyelvet valtanak, vagy nem, am hoznak-visznek ertekeket, melyekre ket iranybol varjak az ertelemadas valaszait” (Danel 2019: 117, Thomka 2018: 52). „A szarmazasi kornyezetiikbol kiszakadt, kettos kotodesu alkotok (...) tobbfele nezopont es idosik, a nyelvfelejtes, a nyelvkereses, a hozott tradicio es a befogado kultura kdzotti ingazasok kiilonbozo elbeszelespoetikait” hozzak letre (Danel 2019: 114). Ezek a „tobbnyelvu entudattal” (Thomka 2018: 34) rendelkezo, transzkulturalis terben vandorlo vagy letelepedett emberek muveikben gyakran az otthontalansag erzeset jelenitik meg; irasaikban szovegkozi atjarasok, koztessegtapasztalatok figyelhetok meg (vo. Briickenliteratur). A „kettos vagy tobbes kotodes - a tobb helyhez, kulturahoz, nyelvhez tartozas - nem valamifele egyseg, eredetiseg elvesztesekent vagy hianyakent ertendo, hanem eppen kozvetitd voltuk valik az eredetiikke” (az idezett helyen). A szlovak expat-szerzok eseteben nem tortenik nyelwaltas, mint peldaul Zsuzsanna Gahse, Melinda Nadj Abonji, Agota Kristof, lima Rakusa eseteben (Nagy 2012, Thomka 2018), irodalmi
