Irodalmi Szemle, 2020
2020/4 - MÁRAI 120 - SZABÓ LŐRINC 120 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nédas Péter Párhuzamos történetek című regényében III. (Animalitás vs. Hatalom - a regény korporeális szemlélete) (tanulmány)
A test nemcsak ugy ertendo itt, mint az emberi letezo fizikai adottsagainak anyagi alapja, hanem testkent jelenik meg sokszor a varosi (vagy videki) terstruktura az epiileteivel, a vizeivel es a flaszter kigdzolgeseivel. Ennek egyik legjellemzobb peldaja az, amikor Madzar es Szemzone Arnot Irma elfojtott szenvedelyiik margojara letrehozzak azt az ujlipotvarosi rendeldt, mely szamtalan esemeny helyszinekent jelenik meg a regenyben. Az altaluk folytatott, attetelekkel es understatementekkel teli dialdgusok es a celszeruseg muveszi megteremtesere vallalkozo epitesz belso monologjai nem hagynak ketseget afelol, hogy ez a helyseg a pszichoanalitikus kezeles folyamatanak epiteszeti metaforaja kell, hogy legyen, ahol Madzarnak a feladata az anyaghasznalattal es -formalassal „kdzvetiteni az orbkos valtozas helyi ritmusat” (II. 212-215.). A Mohacson idozo Madzar, aki emigracids torekvesei kozben pontosan erzi, mennyire lehetetlen magyarorszagi kozegben elni es alkotni a ’30-as evek vege fele, sajat nemzeti identitasat sem tudja megvasarolni, mikor Bellardi magyarmentd tarsasaganak keptelen penzt juttatni. Kudarcosnak latja nemcsak szemelyes, privat eletet, a ferjezett asszonyokkal folytatott allando nemi viszonyai miatt, de lehetetlennek erzi a honi magyar viszonyokba valo beilleszkedest is. Nadas ezt a szellemi kiuttalansagot kepes testive tenni, amikor a magyar neplelek szol ki a ketsegbeesett es reszeg Madzar szajabol: „Allo fasszal nem tud az ember vizelni. I Megiscsak lehugyozom en neki, ha egyszer ugyis magyar vagyok, es szeretem a hazamat. I Baszok en a svab anyam kurva rozsaira” (III. 358.). Egeszen lehengerlo, ahogy a svab-magyar eredetu ferfi anyja rozsainak apai hagyomanyokra visszavezethetd lehugyozasaban talal ra nemzeti identitasanak megerositesere es hazaszeretetere. Ha egyszer a magyarsag ezt jelenti szamara, nines mit tenni, kovetnie kell a nemzeti hagyomanyokat, es apjahoz meltd modon viselkedni a svab, anyai rozsakkal. Akarcsak a test kore epitett univerzalizmusokkal kapcsolatban, Nadas a nemzeti identitas univerzaleival szemben is kerlelhetetlen kritikai erovel lep fel a regenyben, legyen szo akar urbanus, akar ruralis kozegrol. A regeny vege fele ez utobbi lesz az, ahova athelyezodik a cselekmeny szintere: a nagyon szimbolikus nemzeti szimbolumokkal terhelt mohacsi videk utan megjelenik a Vac kornyeki totfalusi hatar (Balter Imre egykori foglar torteneteben, III. 641.), illetve a Leanyfalu kornyeki reszek (Bizsok Istvan utjavito brigadjanak cselekmenyszalaban, III. 643.). A varos zurzavaros elete utan megvaltozik a taj: „Csend honolt a tajon, szep, napfenyes nyareloben terpeszkedett a csond es a beke” (III. 629.). A regeny feszitett tempoja ezeken az oldala-
