Irodalmi Szemle, 2020
2020/4 - MÁRAI 120 - SZABÓ LŐRINC 120 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nédas Péter Párhuzamos történetek című regényében III. (Animalitás vs. Hatalom - a regény korporeális szemlélete) (tanulmány)
kon erezhetoen lelassul, az a zaklatottsag, ami az urbanus kozeget jellemezte, elnyugszik, mas ritmus szerint szervezodik az elet a totfalusi hatarban, mint a Terezvarosban vagy a Stefanian. A kert gazdag, kulturtorteneti jelentesarnyalatokkal telitett motivuma azonban itt nem a foldi beke, a paradicsomi boldogsag, ember es termeszet tokeletes egyiittelesenek helyszine: Balter, a nyugalmazott fegyor, aki a Lippay-Lehr csalad hazaban bicego, santa hazmester batyja, tulajdonat felto gogjeben es indulataban megoli a barackfajan rejtozd es gyumolcseit ellopo gyengeelmeju csavargot. Balter tortenete valamikeppen a tulajdon es a termeszet birtoklasanak kerdesein fordul meg, gyilkossaga is ebben a kepzetkorben ertelmezhetd, bar sajat gyermeke megolesetdl megmenekul, o maga abban a hitben van, hogy fiat, Balter Gyulat, a margitszigeti „orias” segedjet olte meg. Onmagahoz es a vilaghoz valo viszonya valamikeppen a „barazda” metaforajaban kepzodik meg: a barazda mint telekhatar megint csak a maradando bevesodes mar ismert fogalomkoreben ertelmezhetd. „Amikent jottek, elenyesztek kepzetei es latomasai, es ujak tamadtak helyettiik. A kitartoan halk szenvedes ezernyi tompa barazdat irt a regi erzesek foie” (III. 637.), es ez az erzelmi barazdaltsag a megszokas, az ismert vilagra valo, szamara kezenfekvo emberi reakcid bevesodeset jelenti.7 Nagyon erdekes megfigyelni, hogy gyanuja elhatalmasodasaban, mely arra vonatkozott, hogy valaki - meggydzodese szerint a fia - lopja a barackot, erzelmi barazdaltsaga kiterjed a folhbz valo viszonyara is. „Halott barazda vezette oket az elhagyott gyumblcsdskerten at, ahol Balternak meg nem jutott ideje rendbe hozni a pusztulast” (III. 684.) - jegyzi meg az elbeszelo, aki nyomon koveti szereplojenek kenyszeres cselekveseit, igy azt is, mikor a gyilkolas szandekatol megvilagosodva a fegyor atgereblyezi birtokat, hogy a tolvaj labnyomait konnyebben eszrevehesse: „Ismet a vords alkony, mire a terep atgereblyezesevel a remeltnel joval elobb vegezett. Hazahoz 1 „ A valaki irant erzett harag ismet huzott egy jokora barazdat.” (III. 638.); „Midta eleteben eloszor erezni tanult, erzesei kozott kiilonben is elmelyiilt egy barazda. Ami valami olyasmit jelentett, hogy az alaktalanna lett, halott edesanya sugja, mit kell tennie.” (III. 640.); „Midta hallasa eberebben mukbddtt, ez a masik gondolat is elmelyiilt a tompan fajo barazdakban az elnemitott emlekek helyen. Mintha nem jol valasztotta volna ki maganak a helyet.” (III. 640.); „S mindama kepzet, erzet, latomas es vagy, amely az elmult honapokban finom barazdakat vont maganak vagy szepen kiszorult tudatanak peremere, a megelozo orakban kikelt, visszatert, megeledt es fondorlatosan tamadott. Fajt es felt, erzet emleket lokott, emlek pedig kepzetet sziilt, s 6 tehetetleniil hanyodott kozottiik.” (III. 679.)
