Irodalmi Szemle, 2020
2020/9 - MÁRAI 120 - Czucz Enikő: Egy vadkörtefa, egy élet. Az önéletírás lehetőségeiről Nádas Péter Saját halál című művében (tanulmány)
eletesemeny ujraalkotasara iranyul, amely szimbolikus es metaforikus korrelacioban lattatja az eletrajz ellenorizheto tenyeit es az alkotas szubjektivitasat.16 Az autobiografia, bar antimimetikus inditekkal jon letre, mar szetszdrodo, nem-folytonos szubjektuma es az emlekezet inherens fallibilitasa miatt sem kepes levalasztani a kepzeletet az emlekezes anyagarol.17 Az emlekezet „szennyezodesei” azonban nem csupan termeszetes es eltagadhatatlan velejaroi az dneletrajzi megszolalasnak: Eakin koncepciojaban egyenesen az identitas irodalmi rogzitesenek feltetelrendszeret jelentik, amennyiben a multbeli tudatallapotok es azonosulasok ertekeleset, valamint az en-narrativa egysegenek kialakitasat a visszaemlekezo szubjektum jelenkori igenyei es onreprezentacios szandekai vezetik.18 Az identitas megalkotasa igy a mult es a jelen kdlcsonos meghatarozottsagaban, a „kiildnbseggel valo ismetles” (repetition with a difference)19 soran az eletesemenyek atirasanak lehetosegei szerint megy vegbe, hiszen a mult megismetlese sziiksegszeruen a mult szupplementuma, nem pedig kulonbseg nelkiili masolata; s mint ilyen, az oneletiras elkeriilhetetlenul kiegeszitett es atirt mult: a mar megtortent esemenysor kiilonbseggel valo megismetlese. A szemelyes emlekezet genealogiajat Eakin a palimpszesztevel azonositja: olyan szovegkent beszel rola, amelynek „tartalma kiilonbozo idokben gyarapodott, reszeit szandekosan toroltek es helyreigazitottak, tulirtak es gondatlanul maradvanyokat hagytak benne, s ezert a palimpszeszt egyszerre ebresztheti fel jelen es mult kapcsolatanak tudatos es tudattalan dimenzioit, ahogy azok az autobiografiai aktusban megjelennek.”20 Eakin szamara az emlekezet palimpszesztkent valo ertelmezese szolgaltatja az alapot a hagyomanyos dneletiras-meghatarozas kritikajahoz. Az dneletirast elettenyek tiszta rogzitesekent definialo elmeleti pozicio nem ismeri fel a mufaj kettos termeszetet, a fikcio es faktualitas szembenallasanak teremto fesziiltseget,21 amely a szubjektum „dnmagat valo feltalalasahoz” (self-invention) vezet. A fikcio igy nem csupan attributuma, hanem feltetele is a referencialis esztetika es az dneletrajzi szoveg letrejottenek. A Sajat halal mar elso latasra sem teljesiti az oneletrajz klasszikus kriteriumait. Kozpontjaban egyetlen esemeny, a szivinfarktus miatt bekovetkezd klinikai halal, valamint az onnan valo visszateres all, nem pedig a szemelyiseg fejlodeselvu, gyerekkortol 1 6 Vo. Paul John Eakin, Touching the World. Reference in Autobiography, Princeton, Princeton University Press, 1992, 69. 17 Vo. Eakin, i. m., 31. 1 8 Vo. Eakin, i. m„ 64-67. 1 9 Vo. Uo, i. m., 45-46. 2 0 Uo, i. m., 67. 2 1 Vo. Uo, i. m., 48-50.
