Irodalmi Szemle, 2020
2020/9 - MÁRAI 120 - Czucz Enikő: Egy vadkörtefa, egy élet. Az önéletírás lehetőségeiről Nádas Péter Saját halál című művében (tanulmány)
bely Szilard szavaival: „Nadas Peter, amikor sajat halalanak tapasztalatait irja le, tenyleg a halalrol beszel, vagy inkabb a halal metaforait irja vissza az irodalmi beszed kereteibe?”5 Az dneletrajzi beagyazottsagara es a megszolalas hitelessegenek kerdesere valo reflektalas csaknem az osszes kritikaban kiindulopontkent van jelen, az ertelmezok a Sajat halal metaforikus jelentesretegeinek es szubjektivitasanak elemzeset megis az autobiografia-kutatas elmeletei keretein kivul folytatjak, s mintha az elbeszeles irodalmi erteket - minden bizonnyal a mufaj klasszikus fogalmanak hatasara - a referencialitas elleneben hataroznak meg. A tanulmany ezert a kotet recepciojanak es Paul John Eakin autobiografia-fogalmanak fenyeben vizsgalja a Sajat halal oneletiraskent valo azonositasanak lehetoseget. 5 Borbely Szilard, Atbillenni, atbukni, atfordulni, levalni... (Leiras Nadas Peter Sajat halal cimu konyverol) = Testre szabott elet. Irasok Nadas Peter Sajat halal es Parhuzamos tortenetek cimu muveirol, 64. 6 Megjegyzendo, hogy az egyes kritikusok nehany esetben az „elbeszeles” megjeldlest nem mufajkategbriakent, hanem „narrativa” ertelemben hasznaljak. A tanulmanyban, bar tudatositom az „elbeszeles” fikcios jellegre utalo konnotacioit, szinonimakent tekintek e ket fogalomra. 7 Vo. Janossy Lajos, Kasmir zako, teljesseg, kortefa = Testre szabott elet. Irasok Nadas Peter Sajat halal es Parhuzamos tortenetek cimu muveirol, 75-78. 8 Vo. „Nadas Peter szigoru ertelemben vett beszamolbt irt, lefosztva a szovegerol mindent, ami az irodalmias nyelvhasznalat velejaroja.” Borbely, i. m., 43. 9 Borbely, i. m„ 49. A Sajat halal mufajisagat illetden tobb elkepzeles sziiletett. A Sajat halal es a Parhuzamos tortenetek recepciojabol valogatast nyujto Testre szabott elet megfeleld szekciojaban legtobbszor az „elbeszeles” mufaji kategoriajat emelik ki az egyes ertelmezok,6 de nem hallgatjak el a stilaris szovegtulajdonsagok specifikumait, illetve a kep es szoveg kdlcsonds kapcsolatabol fakado bizonytalansagot sem. Janossy Lajos a mufaji besorolas nehezsegenek forrasat abban latja, hogy a kotetet a szubjektivitasra tamaszkodo oneletiroi alapallas elleneben egyfajta ertelmezoi hang uralja, amely az eletesemeny tapasztalatanak szemelyesseget - a befogado elvarasainak dacara - episztemologiai fejtegetesekkel helyettesiti. A kontextus- es temaidegen elbeszelesmod kovetkezteben egyreszt megkerddjelezodik a szoveg dneletrajzi hitelessege, masreszt pedig a feltetelezett mufajba valo besorolas helyenvalosaga.7 Borbely Szilard kritikaja az irodalmi nyelvezet sajatos elemeinek redukcioja miatt elsosorban beszamolokent ertelmezi az alkotast,8 azonban ramutat az irodalmisag - intertextualis strukturakban megnyilvanulo - szovegszervezo erejere. Borbely Szilard, Janossyhoz hasonloan a szoveg messzemenoleg targyias hangjara helyezi ahangsulyt, de mig Janossy „dnmagan tulmutatni nem akaro dikciot” feltetelez, addig Borbely az egyebkent szigoru beszamolo szepirodalomkent valo olvashatosaganak lehetoseget epp a hataratlepesben, az onmagan nyelvileg es kulturalisan tulmutato textus feltetelrendszereben ismeri fel. A „metaforak, fbrmak, mintak es hagyomanyok tehetetlensegi ereje”9
