Irodalmi Szemle, 2020

2020/9 - MÁRAI 120 - Fried István: Újságot újságba írni. Az újságíró Márai Sándor portréjához (tanulmány) / MÁRAI 120

Marai nem feltetleniil es nem mindenaron meltatta ennek a pestiessegnek szellemi es targyi ujszeruseget, a kavehazi kultura becsi valtozatainak egykent volt elvezoje es biralo­­ja, az ehhez kapcsolodo irodalmi alakzatok „mesterei”-t, Peter Altenberget, Alfred Pol­­gart irasaiban hoi nagyra tartotta, hoi meroben jelensegkent ismerte el. Mindenesetre az a kisproza, amelynek eminens kepviseloje Peter Altenberg, nem korhoz kototten divatos, hanem mufajtdrtenetileg fontos alakzatkent ertekelik manapsag: mint a kavehaz ablaka­­bol kitekinto es az onnan belathato kisebb-jelentosebb tortenesekrol beszamolo, valahol a versproza es a prozavers kozott elhelyezhetd irasokat. Ezek Marai eletmuveben is (per­­sze maskeppen) megjelentek, nemcsak a Szinhazi Eletben, hanem a lapokban is kozolt effele irasokbol valogatott: 1938-ban A negy evszak, 1939-re Negy evszak, 1942-ben az Eg esfold adja kdzre Marainak ebbe az iranyba torteno faradozasait. Egy alaposabb elemzes ramutathatna az Altenberg nevehez fuzhetd lirizalo tarca es Marai iralya kdzdtti osszefug­­gesekre. Az Anschluss felelmetes kozelsegeben ez a lathatova tett huseg a rokon (irodal­­mi-szellemi) vilagokhoz egybeesik egy meghonositasi kiserlettel. Az ujsagcikk kenyszeru tomdrseget felvaltja a tudatosan vallalt tomdrseg, a kisforma (a prozaba mentett „szonett”, a cselekmenyetol megfosztott anekdota, az irodalmiba forditott zenei forma, a miniatur koltd/irdportre, az emlekezestoredek) virtuozitast kovetel meg, ennek Marai alegtobb esetben megfelelt, es szemleletesse avatja fontos erenyet, a szentenciozus eloadast, azt ugyanis, hogy nemcsak a frappans zaro mondatnal, hanem masutt is elo-elobukkan a szo­­vegtol fiiggetlenedo mondas, a szentencia, amelyet onmagaban is idezni lehet: Gondold meg, csak az ember olvas. A varosiassag marais leirasara talan meg egy peldara telik a tervezett terjedelembol. A Pesti Htrlapban adta kdzre Marai Espresso cimu tarcajat,33 ket nap mulva egy pozso­­nyi lapban is megjelent. A kavehazi, kocsmazo (ujsag)iro felfigyel ra, tudomasul veszi es leirja, hogy a ropke talalkozasoknak, a futva bekapott etkezeseknek uj helyszine tamadt, mai helyesirassal elve az eszpresszo: torteneti-etimoldgiai szotarunk 1940-bol hozza az elso elofordulas adatat,34 nyelveszeti folydiratokbol idezve, a magyarba az ausztriai nemet nyelvbol keriilt at, egyszerre jelolve a helyiseget, ahol altalaban rovidebb idore, a kaveha­­zinal kenyelmetlenebb kortilmenyek kozott talalkozni, sot, valamit etkezni („bekapni”) le­het, valamint a geppel fozott feketekavet. A magyarorszagi (1967-es) politikai helyzet nem engedte meg, hogy Marai ujsagcikkenek (1940. februar) cime legyen az elso elofordulas 3 3 Vo. az 1. sz. jegyzetben i. m. 3 4 A magyar nyelv torteneti-etimologiai szotdra, foszerk. Benko Lorant, Budapest, Akademiai, 1967,1, 903.: eszpresszo cimszo. Marai tarcaja egy korabban meghonosodott jeldlest rogzit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom