Irodalmi Szemle, 2020
2020/9 - MÁRAI 120 - Fried István: Újságot újságba írni. Az újságíró Márai Sándor portréjához (tanulmány) / MÁRAI 120
korantsem hiszterikus diihkitores a Maraie, hanem az iroi szuverenitas fenyegetettsegen erzett aggodalom: „Kezedbdl kiiitik a tollat, a pemzlit, a vesot, a fogaid kozul kiveszik a szaraz kenyeret es raadasnak fogsorodat is, agyadban ervek helyett bunkoval sujtanak, otthonodban oriznek, a nyilvanossag ele csak porazon es szajkosarral engednek, rovid kotelen dressziroznak szorakoztato mutatvanyokra.” Annyit meg ehhez: „Hiven es batran azt mondani, nem.” A vissza-visszaterd Babits-idezet mintha a kolteszet igezo-vedo erejevel ovna a fuggetlenseget megtamadva erzo poetat, az 1930-as evek elejen bevezetett statarialis itelkezes, a szellem-ellenes kulturalis gyakorlat, elorevetitve: az irok ellen az 1930-as esztendokben kiilonfele indokokkal inditott perek (Radnoti Miklos ellen, a falukutato szociografusok ellen), a szelsojobboldali sajtd fokozatos erosodese/terjedese az a tagabb tortenelmi hatter, amelynek elleneben Marai ujsagirasa az Ujsagban nem egyszer teljes nyiltsaggal szol, 1936 vegetol a Pesti Hirlapban visszafogottabban, de nem kevesbe erthetoen. Ket esztendovel ennekelotte egy jellegzetes tiinetet allapit meg Marai, beszedes cimu A leallitott szellem cimu tarcaban.23 Az eletmuvon vegighuzodo problematika, a Hatalom es a szellem emberenek sosem bekes viszonya veti fol a minden idoben idoszeru kerdest: mifele kulturat, irodalmat, muveszetet tamogat a Hatalom. A szellemi vonatkozasokon kiviil az anyagiak sem mellekes „szereploi” ennek a huzavonanak: az 1920-as evekben vitathato elnevezessel „ketteszakadt irodalom”-rdl gondolkodtak a nem egyszer egymas mellett elbeszelo vitazok. A „masik” oldalon intezmenyek vedtek a hivatalossag szellemeinek mondott erdekszferat, feltekenyen, ellensegesen vadaskodva, kisajatitva a „nemzeti”-t, dmodian ertelmezve a „hazafias”-t, altalaban megragadva egy XIX. szazadi epigon nep-nemzeti elkepzelesnel, amelyhez termeszetszeruleg megkaptak a hivatalossag tudomanyosnak mondott, anyagi es minden mas tamogatasat. Hozza kell tennem hogy az 1930-as evek masodik feletol oldodott a hivatalossag merev elzarkozasa, kiveteles gesztusok helyett szelesebbre tarultak a Kisfaludy Tarsasag, a Magyar Tudomanyos Akademia es a Budapesti Szemle kapui. 1931-ben azonban Marai meg ekkeppen diagnosztizalt: „A hatalom gondos valogatassal iigyelt ra, hogy mas, mint varhato mukedvelo, partolasban ne reszesiiljon, csak azokat apolgatta stipendiumokkal, fordittatta, utaztatta -2 3 Ho., 183-198.
