Irodalmi Szemle, 2020

2020/9 - MÁRAI 120 - Fried István: Újságot újságba írni. Az újságíró Márai Sándor portréjához (tanulmány) / MÁRAI 120

irodalmi kritikak) mellett mindaz fontos helyet kaphat, ami egeszen kozvetleniil ujsagirasnak konyvelheto el; hadd ismeteljem: mivel nem pusztan mennyisegileg jelentos, hanem az ujsagirasnak (ebbe beleertve a politizalo, a bel- es kulpoliti­­kai, az idoszeru esemenyekre frissen reagalo cikkeket, nem egyszer vezercikkeket vagy azok helyen megjelentetett prozat) olyan alakzatai formalodnak meg 1918/19 es 1944 kozott Marai gyakorlataban, amelynek reven egykent tekintheto e teren egyszerre Ady Endre es Kosztolanyi Dezso drdkosenek.4 Ami Ady Endret illeti, az ifjui lelkesedest az 1920-as esztendok vegetol felvaltotta a mersekeltebb elisme­­res, a politikus irot es szemelyiseget nagyra tarto, am Marai szerint kevesse for­­mamuvesz kdltotol valo nemi tavolsag emlegetese; ami Kosztolanyi Dezsot5 illeti, ott a zsanerkep, a furcsa vagy szokatlannak velt „alakok” rajza, az a mod, ahogy folvazolvan egy valosnak elfogadhato helyzetet vagy tortenesreszletet az iras fo­­kozatosan elemelkedik a kiindulopontrol, es/vagy allegoriaba hajlik, vagy a letezes es eltetd, elszenvedd szemelyisegek rajzaba vezet at. Annak feltetelezesevel, hogy az olykor azonosulast mimeld, maskor kiilsokent feltund szemleld szkepszise, rit­­kan egyertelmu igenlese-tagadasa lehetove tegye az egyediben rejlo altalanos, de legalabb is osszetett vonasok felvazolodasat. Idezetemhez annyit tennek hozza, hogy a visszaemlekezes alkonyfenyeben tiinik a hirlapiro Marai tevekenysege „ujj­­gyakorlat”-nak; nem tudom, de nem is kivanom eldonteni, vajon a Kabala cimu, joreszt tijsagokban megjelent, vitathato mufaji besorolasu irasokbol osszeszerkesz­­tett (megszerkesztett, ciklusokba, tematikai blokkokba szervezett) gyujtemeny egyik ciklusanak cime6 ter-e vissza nehany hettel Marai Sandor sziiletesnapja elott. Persze, a mai kutato joval tobbnek erzi; mint ahogy a szines hirfejek jeldles elott is kisse tanacstalanul all (ha szo szerint veszem, es nemigen tudom maskeppen venni: akkor nevteleniil megjelent, valoban aprobb irasokrol, inkabb ujsagiroi munkak­­rol van szo, ezekrol a Marai-kutatas egyeldre semmit nem tud, es nem bizonyos, hogy valaha barmit fel tudna deriteni, egyebkent a nevteleniil napvilagot latott uj­­sagcikkek utani nyomozas sem indult meg, ugyancsak nem bizonyos, hogy felte- 4 Nemeth Andor rosszmajusaggal elegy emlekezese: Marai a Pesti Hirlapban Kosztolanyi helyere keriilt. Nemeth Andor, Emlekiratok = Uo, A szelen behajtva: Valogatott irasok, s. a. r. Rez Pal, Budapest, Magveto, 1973, 677. 5 Az 1920-as evek elejen mar ismertek egymast. „A Pardon rovat szerkesztojevel beszeltem. 40 ezer korona fizetese van havonta. Ugy sajnaltam, meg is igertem, hogy veszek neki egy destruktiv kiilfoldi lapot.” Marai Sandor osszegyujtott irasai, szerk., szoveggond. Kakuszi B. Peter, kozremuk. Baba Nandor. Szeged, Lazi Konyvkiado, 2000, 199. Eredetileg a Kassai Naplo 1923. maj. 18-i szamaban jelent meg. Kosztolanyi ujsagirasarol es szemelyisegerol: Uo, Fold, fold!... (A teljes vdltozat), s.a.r. Kovacs Attila Zoltan, Budapest, Helikon, 2014, 299-300. Vo. meg: Uo, Ihlet es nemzedek (1946), Budapest, Akademiai - Helikon, 1992, 89-95. 6 Uo, Kabala (cikkgyujtemeny), sorozatszerk. Meszaros Tibor, Budapest, Helikon, 2006, 9-34.

Next

/
Oldalképek
Tartalom