Irodalmi Szemle, 2020
2020/7-8 - Barbara Stelingowska: Testtapasztalat Maria Komornicka költészetében (tanulmány) / MARIA KOMORNICKA / PIOTR ODMIENIEC WŁAST (1876-1949)
zodo ellenallast keltett benne. Hazaterese utan kozelebbrol is megismerkedett a kor ket kivalo kritikusaval, Cezary Jellentaval es Waclaw Nalkowskival. Kozos munkajuk gyumolcse a Forpoczty ewolucji psychicznej i troglodyci (A lelki fejlodes elofutarai es a barlanglakok) cimu programszeru konyv, egyben muveszi kialtvany volt, amely egy uj irodalmi lelkiilet eljovetelet hirdette es elolegezte meg. Komornicka legismertebb muvei a Basnie. Psalmodie (Mesek. Zsoltarok, 1900) kotet, a Biesy (Orddgok, 1902), valamint azok a versek, prozai muvek es kritikak, amelyeket a kor neves folyoirataiban (Glos, Strumien, Zycie) es mindenekelott a nagyhatasu Chimeraban publikalt. Eletmuvenek ket legfontosabb kiadasa egy 1996-as valogatas,2 valamint azoknak a francia, nemet es orosz nyelven irt koltemenyeinek forditasa, amelyeket a transzgressziojat koveto egyetlen, keziratos kotetebe (Xipga poezji idyllicznej - Az idilli kolteszet konyve) emelt be.3 A csaknem otszaz oldalas kotet tobbi darabja maig keziratban maradt, es csak a Varsoi Irodalmi Muzeumban (Muzeum Literatury w Warszawie), helyben olvashato. 1898-ban akoltdnd felesegiil ment Jan Lemanski irodalomkritikushoz. Ferje betegesen feltekeny volt - nem sokkal hazassagkotesiik utan ralott Komornickara, amikor az unokatestverevel, Juliusz Oszackival egyiitt mutatkozott a krakkoi Planty setanyon. Az eset hangos sajtovisszhangot valtott ki, Lemanskit megis felmentettek, elsosorban azert, mert sebesiilt felesege ekkor meg kiallt mellette. Hosszabb europai utazasaik viharosra sikeriiltek, mivel Lemanski hazardjatekos is volt. Egy ido utan a fiatalasszony mar szabadulni akart ferje szemelyetdl es a hazassag, a feleseg sztereotip kotelezettsegeitol is. A par vegiil kozosen a kiiloneles mellett dontott, ami akkoriban botranyosnak szamitott. 2 M. Komornicka: Utwory poetyckie prozq. i wierszem, oprac. M. Podraza- Kwiatkowska, Krakow, 1996. 3 P. Odmieniec Wlast, M. Komornicka: Xigga poezji idyllicznej. Rzeczy francuskie, oprac. B. Stelingowska, Warszawa, 2011.
