Irodalmi Szemle, 2020
2020/7-8 - Barbara Stelingowska: Testtapasztalat Maria Komornicka költészetében (tanulmány) / MARIA KOMORNICKA / PIOTR ODMIENIEC WŁAST (1876-1949)
1903-ban Komornickat Parizsban idegosszeomlas erte, amelynek kovetkezteben az arcueili szanatdriumba keriilt. Hazaterese utan belevetette magat az 1905-ds forradalom esemenyeibe. Masodik idegosszeomlasara 1907-ben kerult sor a poznarii Bazar szalloban. Ekkor erezte ugy, hogy nemet valt. Elegette noi ruhait, ferfiruhat es ferfinevet vett fel: Piotr Wlastnak, ill. Piotr Odmieniec Wlastnak nevezte magat. [Azodmienieckifejezesnekszamosjelentesevan: a nephitben: „valtott gyermek”, ill. alakvaltozasra kepes ordog; kesobb: furcsa szerzet, valaki, aki mas, mint a tobbiek; a mai nyelv a queer szo honi valtozatakent probalja alkalmazni - a ford.] Jerzy Sosnowski fro, irodalomkritikus szerint „Piotr Odmieniec Wlastot az osszhang hianya sziilte”,4 vagyis a vilag es az egyen kozotti konfliktus, a tarsadalom nyujtotta eletpeldak es -mintak el nem fogadasa hozta letre. A kdltono kiildnbozd szerepeket, maszkokat probalt magara olteni, volt apja lanya, ferje hitvese, Nietzsche kovetoje es a vegzet asszonya, de egyik szerepe sem illett kompromisszumokra keptelen lenyehez, az alca soha nem volt tokeletes. „Eletutja kettehasadt - irja Maria Janion -, egyik resze »valotlan« lett, a masik »valos«, de ez a ket fel nem volt egymassal egyenerteku. Es bar paradoxonnak hangzik, Komornicka az elobbit titkolta el, es az utobbit vallalta fel nyiltan.”5 4 J. Sosnowski: Smierc czarownicy, Warszawa, 1993, 83. 5 M. Janion: Gdziejest Lemahska?!, in uo: Kobiety i duch innosci, Warszawa, 1996,197. 6 Ld. tobbek kozott.: M. Komornicka i. m..; M. Dernalowicz: Piotr Odmieniec Wlast, Tworczosc 1977/3; R. Zimand: Klucze do Marii P.O.W., in uo: Wojna i spokoj. Szkice trzecie, Polonia, 1984; E. Boniecki: Modernistyczny obraz data. Maria Komornicka, Warszawa, 1998; M. Janion: Kobiety i duch innosci...; Poetki przetomu XIX i XX wieku. Antologia, red. J. Zacharska, Bialystok, 2000; Nowa swiadomosc plci w modernizmie. Studia spod znaku „gender” w kulturze polskiej i rosyjskiej u schylku stulecia, red. G. Ritz i in., Krakow, 2000; K. Kotlinska: Drugie narodziny Marii, in uo: Parnas w Oborach, Warszawa, 2000; K. Kralkowska-G4Tkowska: Cieh twarzy. Szkice o tworczosci Marii Komornickiej, Katowice, 2002; K. E. Zdanowicz: Kto si$ boi Marii K? Sztuka i wykluczenie, Katowice, 2004; I. Filipiak: Obszary odmiennosci. Rzecz o Marii Komornickiej, Gdansk, 2006; B. Helbig-Mischewski: Strqcona bogini. Rzecz o Marii Komornickiej, Krakow, 2010; M. Komornicka, P. Odmieniec Wlast: Xipga poezji idyllicznej...; M. Komornicka: Listy, oprac. E. Boniecki, Warszawa, 2011. Komornicka korhazak es elmegyogyintezetek sorat jarta vegig, vagyis teljesen kiszorult a korabeli irodalmi eletbol. Az elso vilaghaboru kitorese utan csaladi birtokara, Grabowba vittek. Itt keletkezett Az idilli kolteszet konyve, amelyet hosszu eveken at irt es szerkesztett. Utolso eveit a Varso melletti Izabelin szeretetotthonaban toltotte, amelyet egy lengyel alapitasu noi betegapolo rend, a Maria Csaladja Ferences Noverek Rendje tartott fenn. Itt erte a halal 1949. marcius 8-an. Maria Komornicka lebilincselo szemelyisege ma szamos kutato erdeklodesenek kozeppontjaban all.6 A vele foglalkozo munkak zome tovabbra is nemval-
