Irodalmi Szemle, 2020
2020/7-8 - Barbara Stelingowska: Testtapasztalat Maria Komornicka költészetében (tanulmány) / MARIA KOMORNICKA / PIOTR ODMIENIEC WŁAST (1876-1949)
BARBARA STELINGOWSKA TESTTAPASZTALAT MARIA KOMORNICKA KOLTESZETEBEN1 1 Megjelent: W krpgu problemow antropologii literatury (Swiat czlowieka w literaturze: metodologiczne aspekty badah problematyki antropologicznej), red. Wanda Supa, Bialystok, 2013. Online elerheto: https://repozytorium.uwb.edu.p1/jspui/bitstream/11320/6057/l/B__ Stelingowska_Doswiadczenie_ciala_w_tekstach_poetyckich_Marii_Komornickiej.pdf (Hozzaferes: 2020. 03. 23.). A szoveget a szerzovel egyeztetett kisebb roviditesekkel kozoljuk. Maria Komornicka iro, kolto, irodalomkritikus koranak kiemelkedd egyenisege volt. Palyaja a szazadfordulon kezdodott, es a ket vilaghaboru kdzti idoszakra is kiterjedt. Ami kortarsaitol megkiildnbdzteti, az egyreszt kiilonleges es egyben rendkiviil tragikus eletutja, masreszt az a teny, hogy eletmiivenek jelentos resze maig kiadatlan es kevesse ismert. Eletrajzanak osszefuggesei az utobbi evekben a gender studies es a feminizmus erdeklodesi korebe keriiltek. Ezek az iranyzatok elsdsorban a szerzo megalkuvasra keptelen batorsagat hangsulyozzak ki, amely arra sarkallta, hogy uj es uj irodalmi utakat es viselkedesformakat keressen. Palyaja derekba tort, amit altalaban azzal magyaraznak, hogy kornyezete es a tarsadalmi meggydzodes kikezdhette mentalis egeszseget; masok a tulzasba vitt szellemi erofeszitese, lelki es erzelmi kimeriiltsege es rendkivuli erzekenysege szamlajara irjak tragediajat. A remekiil indulo szerzo ugyanis mentalis betegseg es kirekesztettseg aldozata lett, s a tarsadalmi, irodalmi es csaladi elet periferiajara keriilt. Maria Jakubina Komornicka 1876-ban sziiletett a mazoviai Grabow nad Pilic^ telepiilesen, Augustyn Komornicki es Anna Komornicka, sziiletett Dunin-W^sowicz masodik gyermekekent (osszesen heten voltak testverek). A W^sowicz csalad Ferdeszaju Boleszlav fejedelem (1107-1138) nadoraig, Piotr Wlastig vezette vissza a csaladfajat. Ez a kozepkorba visszanyulo csaladtortenet nagy szerepet jatszott a kolto kesobbi metamorfdzisaban. Maria kivalo neveltetesben reszesult, eloszor Grabowban, kesobb Varsoban. Erett nezetei, tupontos fogalmazasa es kimagaslo kritikai-miiveszi erzeke miatt hamar a figyelem kozeppontjaba keriilt. Tizenhat evesen publikalt eloszor - elbeszeleset a Gazeta Warszawska hozta le. Ket ewel kesobb j elent meg Szkice (Vazlatok) cimu kotete. 1894-ben apja nyomasara Cambridge-be utazott, am fel ev utan felbeszakitotta tanulmanyait, mivel a noket diszkriminald angol eletvitel foko- 1