Irodalmi Szemle, 2020
2020/1 - ÁLNÉV II. - Fekete Norbert: „Névbiztosítás". Szerzői név, eredetiség és írói tulajdon kérdései az 1837-es Holló-vitában (tanulmány) / ÁLNÉV II.
kimelest, sot megerdemli, hogy azon tilos fegyver, mellyel elt, ellene forditassek”.73 Vdrosmartyek koncepciojaban egy kiszelesedd polemia soran a szemben allo felek felvehetik a masik nevet, es teljesen jogosan kozolhetnek nyilatkozatokat a masik nevevel. A rossz hir es a botranykeltes, a lejaratas tehat olyan etikai vetsegnek mindsuit, mely lehetoseget ad arra, hogy a sertett hasonlo modon torolja meg serelmeit. Az alnevhasznalat vagy a nevtelenseg a klasszikus szazadforduld irodalmaban meglehetosen sokszor vetette fel a botranykeltes vagy eppen a ragalmazas vadjat. Nem veletleniil foglalkoztak annyit ezzel a problemaval a kritikusi megszolalas kapcsan.74 Vordsmarty elkepzeleseben itt gyakorlatilag az azonos biintetes elve ervenyesiilt, melyet masok, igy a megtamadott vagy annak vedelmezoi szabadon es biintetes terhe nelkiil megbosszulhatnak.75 EGY MEGREGULAZAS SIKERE? Mindezek hatasara Kunoss meghatralt, es nyilvanosan, de nev nelkiil a kovetkezo kozlemenyt jelentette meg a Figyelmezd kovetkezo 1837. november 21-i szamaban: „[a]z 1838-diki Emlenybe »a rajasthani leany« czim s Hollo nev alatt iktatott versezet’ szerzdje nyilatkoztatja; hogy tole az emlitett nev alatt csupan ezen egy mu jott kdzre s tobb nem is jovend. Ezt azon okbol kivanja a n. e. kozonseggel tudatni, mivel csekely miivet azenak, ki Hollo nev alatt irt, nem dromest hitetne, s egy ragyogo nevnek artani nem szeretne.”76 Kunosst a jogi erveles es a botrany kilatasba helyezese valoszinuleg meggydzte arrol, hogy a nyilvanossag elott ne kockaztassa, hogy a nevhez plagiumvad tapadj on. Nevhasznalataban Kunoss a diszkret szerzoi nevhasznalatot alkalmazta, hogy elkeriilje egy esetleges vita vagy botrany lehetoseget. Ez azert is lenyeges, mivel korabban a Figyelmezd 1837. majus 30-ai szamaban pontosan 6 volt az, aki az ellene elkovetett plagium miatt szot emelt. A Szofuzer cirnii miive harmadik kiadasahoz nem adott engedelyt, melyet tetezett az is, hogy olyan elemekkel bovitettek a konyvet, amik nem tole szarmaztak. Kunoss tovabba felszolitotta a „G. N. betu nevjeles urat”, hogy nevezze meg magat nyilvanosan, es adjon szamot a val-7 3 Uo., 320. 7 4 Fekete Norbert, „Hatalmaskodas es szerzoi nevhasznalat a klasszikus szazadforduld kritikaiban” Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica 23, 2. sz. (2019): 83-99. 7 5 Vo. Lendvai, „Szerzoi jog...”, 77. 7 6 [Kunoss Endre], „Nyilatkozas”, Figyelmezd, 1837. nov. 21., 336.
