Irodalmi Szemle, 2020
2020/4 - MÁRAI 120 - SZABÓ LŐRINC 120 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nédas Péter Párhuzamos történetek című regényében III. (Animalitás vs. Hatalom - a regény korporeális szemlélete) (tanulmány)
A tortenetek es sorsmintak ezen atfonodasa ahhoz a kerdeskorhoz tartozik, mely a mu vilaganak es szereploinek alakulasat, esetleges oneletrajzi vonatkozasait firtatja. Szilagyi Zsofia tanulmanya nevezi meg a szerzo, Nadas Peter es az eletrajzird, Balassa Peter egy-egy fogalmat a fenti jelensegekkel kapcsolatosan: Nadas azt allitja Karolyi Csabanak, hogy „mindent elcsusztatok”, Balassa pedig „eltolasos munkanak”6 nevezi azt, ami ilyenkor tortenik. Az eletmuben felvilaglo tortenettoredekek es alakmasok nagyon hatarozottan jelzik, hogyan futnak parhuzamosan egymas mellett a kiilonbozo sorsok a Nadas-szovegek tudattalanjaban. 6 Balassa Peter, Nadas Peter, Pozsony, Kalligram, 1997, 108. Kristof nevelootthonos multja es kaotikus jelene, mely szerencses esetben valamikeppen a visszanyert, valodi mult rehabilitaciojat jelenthetne, a nev kaoszaban valik lappango skizofreniajanak es identitaszavaranak okava: „ugy fekiidt rajtam a csaladi nev es a valodi keresztnevem, mint az atok. Magam is nehezen tudtam elfogadni, hogy valdjaban az uj nevem a regi, hiszen magam sem emlekeztem ra, hogy abban a rozsadombi intezetben adtak volna a masikat. I Meg kellett ujra tanulnom a regit, hogy most megis ez vagyok. I Nem tudom, hogy meddig lehetek meg valdban ez, es mikor kell majd masnak lennem a sajat hibambol” (III. 410-411.). A nev es a sajat szemely azonositasanak nehezsegei vezetik el identitasa megkerdojelezesehez, sajat szemelyet illeto, erosodo idegensegerzetehez: „ Az volt a hatarozott gyanum, hogy en el vagyok cserelve, es valaki mas vagyok” (III. 411.). Gondolkodasmodjan rajta hagyja belyeget az a lekiizdhetetlen ellentmondas, mely a korai intezeti let idegensege es a hamisnak erzett csaladi kozeg disszonanciajabol fejlodik ki. Ezt a kinzo bizonytalansagot oldja fel akkor, mikor Liitwitz Andria eltunt bundajat karpotlando ket festmenyt is ellop nagynenje lakasabol, aki eppen a ferje halala miatt erzett altalanos gyasz ceremoniaiba merul (III. 623-624.). Ez az a momentum, mellyel vegleg elszakltja a csaladjahoz koto utolso szalat is, melyet radikalisan kikezdett mar margitszigeti kalandjai soran is, am itt kristalyosodik ki hatarozott dontese, melynek ertelmeben ezentul minden szemelyes elkotelezodese Klarahoz fogja kotni.
