Irodalmi Szemle, 2020
2020/1 - ÁLNÉV II. - Fekete Norbert: „Névbiztosítás". Szerzői név, eredetiség és írói tulajdon kérdései az 1837-es Holló-vitában (tanulmány) / ÁLNÉV II.
FEKETE NORBERT „NEVBITORLAS" SZERZOI NEV, EREDETISEG ES IROI TULAJDON KERDESEI AZ 1837-ES HOLLO-VITABAN A Figyelmezd 1837. november 14-i szamaban Bajza Jozsef Nevbitorlas cimmel a kovetkezo szerkesztoi jegyzettel vezeti fel a laphoz erkezett megkeresest: „»A’ huseg« »Holdhoz« »Mellyik jobb?« czi'mu versezetek’ (1. Aurora 1836, 1837) iroja, kit szemelyesen ismerek, kijelente elottem, hogy az 1838. Emlenyben Hollo nev alatt kijott Rajasthani leany nem az o munkaja s egyszersmind kert, hogy nyilatkozasat bocsassam kozre, mit tenni annyival inkabb kotelessegemnek ismerek, mert a’ kerdeses nev tudtomra legeloszor az Auroraban s az altal hasznaltatott, ki a’ kovetkezo nyilatkozast teszi.”1 Bajza ezt kovetoen kozreadta Vordsmarty Nevbitorlas cimu cikket.2 Az Aurora-kor tagjai szamara a problemat az jelentette, hogy ugyanazt az alnevet vette fel Kunoss Endre, az ifjabb ironemzedek egyik tagja az 1837-re kiadott Emlenyben. A korabeli magyar irodalmi nyilvanossagban a Hollo pszeudonima egyszerre ket referencialitassal rendelkezett, ami az Aurora-korben plagiumkent ertelmezddott. Tanulmanyomban a Bajza kozvetitesevel Vordsmarty es Kunoss kozdtt zajlo vitat vizsgalom, mely ramutat arra, hogy nemcsak egyes szovegek atvetelenek tenye vagy velelme alapozhatja meg a plagiumvadat, hanem akar egy szerzoi nev eltulajdonitasa is. Az eset vizsgalata egyreszt arnyalja a szerzoi nevek es a plagiumvadak kapcsolatat, masreszt ramutat az Aurora-korhoz kapcsolodo szerzoi nevhasznalati elkepzelesekre, melyeknek egyszerre voltak jogi, gazdasagi, esztetikai es etikai kerdesei. Vordsmarty es irobaratai kiemelt szerepet szantak a neveknek az iroi imazsformalas es karrierepites teriileten. Velemenyem szerint a szakirodalomban kevesebb figyelmet kapo osszetuzes elemzesevel arnyaltabba teheto a hazai szerzoi jogi vitak tortenete. A SZERZOI NEVHASZNALAT ES A PLAGIUM MEGITELESE AZ AURORA-KORBEN Az, hogy Bajza teret engedett ennek a kozlemenynek, azzal magyarazhato, hogy a Kritikai Lapok 1831 -es indulasatol folyamatosan reagalt a szerzoi nevhasznalatot erinto kerdesekre, tobbek kozdtt a nevtelenseg es az alnevhasznalat elutasitasat 1 B ajza Jozsef, „Nevbitorlas”, Figyelmezd, 1837. nov. 14., 319. Vordsmarty hivatkozott koltemenyei: Hollo [Vorosmarty Mihaly], „Huseg”, Aurora 15 (1836): 352-354; Hollo [Vorosmarty Mihaly], „A’ holdhoz” Aurora 16 (1837), 140-141., Hollo [Vorosmarty Mihaly], „Mellyik jobb?”, Aurora 16 (1837), 399-400. 2 H ollo [Vorosmarty Mihaly], „Nyilatkozas”, Figyelmezd, 1837. nov. 14., 319-320.
