Irodalmi Szemle, 2020
2020/1 - ÁLNÉV II. - Fekete Norbert: „Névbiztosítás". Szerzői név, eredetiség és írói tulajdon kérdései az 1837-es Holló-vitában (tanulmány) / ÁLNÉV II.
celzo felvetesekre is.3 A klasszikus szazadfordulo es a reformkor kozonsege amugy is komoly erdeklodest mutatott a szerzoi nevhasznalat problemai irant. Michel Foucault nyoman a szerzoi nevhasznalat alatt azt a modszert ertem, amikor a nev olvasoja a nev ertelmezesevel elktildnit egymastol kiilonbozo szovegeket es diskurzusokat, kijeloli es ertelmezi ezeknek a szovegeknek a befogadasi modjat es az irodalomban vald helyet.4 A szerzoi nevhasznalatot szamos koriilmeny, igy a retorika, a vilagi es az egyhazi hatalom, a jog, a nyilvanossag, az alkalmazott medium, a nev illdsege, hitelessege vagy eppen attribuciojanak lehetosege egyarant meghatarozta. A kiilonbozo kommunikacids es retorikai szituaciok figyelembevetele, melyekben a neveket letrehoztak, illetve interpretaltak, lehetoseget teremt a szerzoi nevhasznalat tipologiajanak meghatarozasara. Ez alapjan megkuldnboztetek egymastol diszkret, maszkos es statuszemeld szerzoi nevhasznalatot. A diszkret nevhasznalat celja elsodlegesen a szerzo meglevo tarsadalmi statuszanak vedelme, es celja, hogy a valasztott nevet ne lehessen konnyeden visszavezetni a szerzohoz. Joi peldazza ezt baro Orczy Lorinc tabornok, foispan esete, aki tarsadalmi statusza vedelmeben csak alnewel engedte kozolni verseskoteteit.5 A maszkos nevhasznalat eseteben a rejtozkodes masodlagos, es az ezt alkalmazo szerzdk sokkal inkabb az egyes szovegek elkiilonitesere es irodalmi szerepjatekra torekedtek. Ezt peldazza Kolcsey Ferenc Cselkovi alneve, mellyel kritikai miiveit akarta az eletmuve tobbi reszetol elhatarolni.6 A harmadik valtozat a statuszemeld szerzoi nevhasznalat, ahol elsodleges cel, hogy a valasztott nomen ne legyen konnyen visszavezetheto a szerzohoz, es segitsen valamilyen emancipatorikus vagy eppen karrierepitesi cel elereseben. Ez utobbit peldazza tobbek kozott az Aurora-kor szerzoi nevhasznalati gyakorlata is.7 Termeszetesen elofordulhatott, hogy egy-egy szerzoi nev statusza es szerepe megvaltozott egy ujabb kommunikacids vagy retorikai szituacioban. 3 Fekete Norbert, „»a nevtelenseg karhoztatik fokep«: A szerzoi nevhasznalat es a kritika statusza a 19. szazad elso evtizedeinek magyar irodalmaban”, Irodalomtorteneti Kozlemenyek 121 (2017): 315-354., 325. 4 Michel Foucault, „Mi a szerzo?”, in Michel Foucault, Nyelv a vegtelenhez: Tanulmanyok, eloadasok, beszelgetesek, szerk. Sutyak Tibor, ford. Eros Ferenc es Kicsak Lorant, 2. kiad., 119-146. (Budapest: Latin Betuk, 2000), 125-127. 5 Fekete Norbert, „Orczy Lorinc szerzoi nevhasznalata es az irodalom statusza”, in Az ember: Kulturtorteneti es poetikai megkozelitesben, Fiatalok Konferenciaja (FiKon) 2016, szerk. Deri Eszter, Dobek Agnes, Gorog Daniel, Marko Anita es Marothy Szilvia, 205-219. (Budapest: reciti, 2017). 6 Fekete Norbert, „Kolcsey Ferenc nevhasznalatanak ismeretelmeleti hattere”, Irodalmi Szemle 60, 2. sz. (2017): 63-72. 7 Fekete, „»a nevtelenseg...”, 323-331. 8 Uo., 323-324. Az Aurora-kor szamara a szerzoi nev kiemelt fontossaggal birt. Egyreszt kritikaelmeleti megfontolasaik alapjaul szolgalt mint az un. reszrehajlatlan recenzio garanciaja.8 Bajza a Vezerszo cimii programtanulmanyaban ugy ervelt, hogy a kritikus az altala valasztott nev rejtekeben gyakorlatilag megszabadul az elfogultsagaitol,
