Irodalmi Szemle, 2020

2020/3 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nédas Péter Párhuzamos történetek című regényében II. (Animalitás vs. Hatalom) (tanulmány)

hogy a kevesebb tobb lett volna. Annyira tudna bruin i egy kis erotikus utalasnak, valami kis, mindenki altal konnyeden ertheto, izgalmas alluzionak, ahelyett, hogy a fasz „hosszu, hengeres testerol” (I. 317.) feszes kantarokrol es „a fesziild fityma csucsan szettarulo er felszmerol” (uo.) olvasson reszletes leirasokat. Az erigalt allapotba keriilo ferfi nemi szerv reszletes leirasai - mint valami irodalmi performanszok - a totalis muveszet konyortelen­­segevel szembesitenek, a PT nem tesz semmifele engedmenyt ebben a tekintetben sem. ANIMALITAS ES I ND I V I DUAL I TAS Nadas egyik legfontosabb vizsgalati szempontja a regeny antropologiai laboratoriumaban az, hogy hogyan viszonyul sajat animalitasahoz az egyen. Kerdese az, hogy mikent elem meg azt, hogy testem egy olyan animalis viszonyba von bele, amely az elovilag univerza­­lis, kopulaciora vonatkozo szabalyszerusegenek szolgaltat ki minden individualis adottsa­­gom, elvarasom es ehhez kapcsolodo fantaziam ellenere. A nyers osztonkesztetes paran­­csara zabolatlanul kielegitem sziiksegleteimet? Elfeledkezem onmagamrdl es az onatadas extazisaban teljesitem a fajom kopulacios eloiranyzasait? Sajat imaginarius elvarasaim menten igyekszem minel tobb elvezetet felhalmozni? A kiilonbozo korokban hato nemi ideologiak irodalmi lecsapodasanak lehetiink tanui a PT-ben, amikor Nadas a szemelyes es a szemelytelen nemi vagy es az elvezet antropologiai ertelmezhetoseget tematizalja sze­­reploi sorsan keresztiil. Ezzel a kerdeskorrel kapcsolatosan olvashato Szemzone Arndt Irma belso monologja, melyet azutan folytat le magaban, hogy veletleniil szemtanuja volt Gyongyver es Agost cseledszobai aktusanak. „Mindenki arra torekszik, hogy individualizalja a nemi erintke­­zes aktusat, hiszen kiilonben nem jutna eleg elvezethez, s mindenki kudarcot vail vele, hiszen maga az aktus csak kdlcsdnossegeben letezik. Ha elegendo kozos elvezethez jutott, akkor nem talalja meg az aktusban a sajat szemelyet, ha ellenben a szemelyesre torekszik, akkor a masik szemelyisegen akad fonn, es toredezett vagy eppen elegtelen lesz az elve­zet” (I. 432.). Ez azt jelenti, legalabbis a pszichoanalitikus Szemzone megkozeliteseben, hogy az aktus individualizacioja biztosithatna a megfelelo elvezetmennyiseget, ez azonban a kdlcsondsseg felol termel veszteseget, es onelvezette silanyitja az elvezetet. Ha viszont

Next

/
Oldalképek
Tartalom