Irodalmi Szemle, 2020

2020/3 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nédas Péter Párhuzamos történetek című regényében II. (Animalitás vs. Hatalom) (tanulmány)

a kdzos elvezet kolcsonossegeben meriil ala, akkor onmagat veszti el. Mindket esetre nyujt peldat a regeny: Agost es Gyongyver individualizacios torekvese a kolcsonosseg lehetetlensegenek tapasztalatahoz vezeti el az olvasot, Kristof margitszigeti onkeresese pedig egy onelvesztd megsemmisulesben tetdzodik. A kerdes itt sokkal inkabb az, hogy miert allitja a regeny11 azt, hogy „az aktus csak kolcsonossegeben letezik”? E kerdes megvalaszolasahoz latnunk kell, hogy Nadas a go­­rog-kereszteny kultura szerelmi egyesulesre vonatkozo elkepzeleseit tekinti alapnak, mikor errol gondolkodik, es ettol a ponttol rugaszkodik el, amikor felfuggeszti a kolcso­­nosseg alaptetelet, es pusztan annak tobbszdros atteteleken, tagadasokon es elvonatkoz­­tatasokon at hato fossziliait fedezi fel az ember nemi viszonyaiban. Nem tagadja meg, csak megmutatja, mennyire kudarcos probalkozasok leteznek vele kapcsolatban. Nem azt allitja, hogy teves torekves kdlcsdnosseget vinni erzeki kapcsolatainkba, hanem hogy jobbara csak toredekesen, eltorzulva vagy mas psziches fblyamatok mukodeseben mu­­tatkozhat meg. Peldaul Kristof es Klara radikalis tagadassorozataibol kiepiild szubverziv kolcsonossegeben, melynek azonban testek kozotti, erzeki megnyilvanulasairol nem ka­­punk megvilagositd reszleteket. A PT szereploi koziil a legtobben sajat individualitasuk alapkriteriumainak meger­­tesevel es erzeki letiik tobbe vagy kevesbe sikeres korvonalazasaval vannak elfoglalva. A regeny azonban az animalitashoz valo viszony tekinteteben a nyers dsztonkielegites univerzalis elvet koveto es a kdlcsdndssegre epiilo nemi viszonyt elutasito szexualis ma­­gatartasra is kinal peldat. A ’30-as evekre visszanyulo nemet tortenetszalban Ottmar Freiherr von der Schuer a Vilmos Csaszar Fajbiologiai es Orokleshigieniai Intezet veze­­toje, aki kis hijan Kristof zongoratanarnojenek, Liittwitz Andrianak lesz ferje (III. 103.), a magyar tortenetszalban pedig Lippay-Lehr Istvan professzor, a magyar nemzetvedo mozgalom lelkes tagja az, aki a nemi vagy szemelytelensegere epitve latja igazolhatonak a naci fajelmelet teteleit. Von der Schuer az I. vilaghaboru loveszarkaiban a kannibalizmus „tebolyat” elte at, amikor lelotte es megette Willi nevu tisztiszolgajat (III. 101.), majd a haborut kovetoen orvostanhallgatonak jelentkezik, mivel „erdekelte a test mechanikaja, a kemiaja, mond­­hatni, semmi masban nem bizott, mint abban, hogy a test funkcioinak magasabb rendu 1 1 Nem a szereplo, hanem a regeny allitja ezt, es igy kozvetve az iro kivan erre valaszt keresni, az az iro, aki az 1991-es Az egi es afoldi szerelem cimu esszejeben hasonldkeppen a kolcsonosseg es a viszonossag megszallottjakent kereste a valaszt a szerelem mukodesenek es megfoghatosaganak kerdeseire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom