Irodalmi Szemle, 2020
2020/3 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nédas Péter Párhuzamos történetek című regényében II. (Animalitás vs. Hatalom) (tanulmány)
jektiv mezd torteneseit atfogja, atlatja?”9 Nem gondolom, hogy barki atfogna es atlatna ezeket a torteneseket. Meg a szerzo sem lehet tudataban minden kis atkotesnek, kapcsolatnak, es ha tudataban is lenne, nem hinnem, hogy ez a teny a fiktiv vilag ertelmezesehez barmit is hozzatenne. Legfeljebb Nadas komprehenziv kepessegeit dicserne. 9 Bandi Iren, Onazonossag es mdssag. Nadas Peter regenyeinek jdtektere (disszertacio, ELTE. 2008): 71. Hozzaferes: 2019. 07.30. http://doktori.btk.elte.hu/lit/bandiiren/ diss.pdf. 1 0 „Ugye emlekeznek a telitett talpfakra? Madzar Alajos, az avantgard szellemu, utopisztikus szemleletu, ennek megfeleloen vegleges emigraciora kesziilo butortervezd mernok 1938-ban Mohacson elmegy Gottlieb Armin zsido kereskedd fatelepere, es ott inunkatranszba esik, amikor meglatja azokat avasuti talpfakat, amelyeket ismeretlen anyaggal impregnaltak - illatuk a macskagyokerehez hasonlit -, es elindul a flow: ez a bodito illat, a tolgyfak allaga es tapintasa, melylila szine megihleti.” Radios Viktoria, „Hogyan van jelen a tortenelem es mas szenvedesek”, Jelenkor 58, 7-8. sz. (2015): 850. A narratori hang sokfelesege es a kuldnbdzd narracios technikak valtakozasa miatt azonban azt gondolom, a regenyen beliil sem letezik ilyesfajta atlathatosag. Minden szereplo, minden interszubjektiv viszony mas-mas szemszogbdl irodik, es a sokat vitatott mindentudonak tuno narrator konynyeden befonja diskurzusat a szereplo egyenes beszedebe, vagy epp szabad-fuggo beszedben bizonytalanitja el olvasoit afelol, hogy ki beszel. Madzar Alajos fent emlitett eseteben sines ez maskent. Mikozben ugyanis vegigkdvetjiik a Bauhaus-iskola hazai kepviselojenek nemzeti identitaskrizisebe szott tisztalkodasi dilemmait a narrator elmondasaban, a diskurzus finom attunessel targyat valt, es a test tiltott zonairdl kozvetlenul atter ama bizonyos „telitett talpfak”10 halalosan fenyegeto, melylila anyagara: „Meg erettsegi utan sem kapott a fitymajara sehonnan engedelyt. / Ez a finoman melylila, amelyet az elso pillantassal esupan a leggyakorlottabb szem vehetett eszre a tolgy sotetszurkevel megfuttatott sarga felszinen, ugyanakkor halalos fenyegetest is jelentett. / Nagy sokaig maga elott is szegyenkezve tette meg, elfordult, amikor visszahuzta a makkjardl az elobort.” (II. 365.). Az, amit attunesnek neveztem az elobb, a narracio visszatero effektjekent ertelmezheto, es nemesak a narrator es a szereplo diskurzusanak finom, alig eszreveheto dsszemosddasat eredmenyezi, hanem a diskurzus targya is nagyon sokszor ilyen attuneseken keresztiil valtozik meg, surusodik be, hogy mintegy metaforikusan ragadja meg mindazt, amirol az elbeszeles mindaddig szolt. Itt peldaul egy olyan tematikus attunesrol van szo, melynek hatasara a Szemzone-