Irodalmi Szemle, 2020
2020/3 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nédas Péter Párhuzamos történetek című regényében II. (Animalitás vs. Hatalom) (tanulmány)
rol valo beszed megengedett es tiltott nyelvi modozatainak szabalyozasaban es feliigyeleteben is. Kulturank feliigyeleti szervei kitund erzekkel tiltjak az aterotizalt test nyelvi reprezentaciojanak bizonyos altaluk karosnak tartott retorikai fordulatait: a test nem veheto szemiigyre tul kdzelrol, nem tanulmanyozhato testi mukodeseinknek legnagyobb resze, es tanulmanyozasuk soran igen korlatozott szamban allnak rendelkezesiinkre azok a nyelvi eszkozok, melyek a megfigyelesek rogziteset es tovabbitasat szolgaljak. A kultura a szubjektum szamara „eloallitja” sajat testet, es az emberi kozosseg keretein beliil maradva nem torheti meg azt a kategorialis szabalyozottsagot, amelyen beliil meg test a test. Ez a dilemma fogalmazodik meg Madzar Alajos testtudatanak idoleges zavaraiban, amikor nemzeti (magyar-svab) hovatartozasat firtato toprengeseinek lehuzo orvenyeiben vergodve testere is kivetiti mindazt a bizonytalansagot, amivel onertelmezese soran talalkoznia kell. Lehet, hogy a nemet nok gyiiriis ujjaikkal kiverik maguk koziil, de a magyarok meg koszosak, mert csak derekig mosdanak, reflektalja ketsegbeesetten azt a helyet, melyet Mohacs kettos kulturaju vilagaban elfoglalhatna. Gondolatai metonimikus erintkezeseken alapulo logikaja szerint a magyar anya magyar kulturaja teszi, hogy „[m]osdas kozben o maga sem mereszelt volna benyulni a feneke hasitekaba, nemhogy a lukaba. Nem is gondolt ra, hogy nem lenne szaros a gatyaja, ha a feneket kimosna rendesen. Nem volt ra anyai engedelye, s a kollegiumban epp eleg baja lett vele” (II. 365.). Olyan tudattalan semak hompolyognek a melyben, melyek megvilagitasa nelkiil a sajat test tudati konstrukcioja, a szemelyes testkep, a szubjektum onnon animalis mibenletehez valo viszonya nem lenne ertheto. Onnan tudom, mit tehetek a testemmel, hogy a kultura engedelyt ad ra az illetekes feliigyeleti szervek (csalad, egyhaz, orvostudomany stb.) hatekony segedlete es szabalyozasa altal. Bandi Iren Onazonossag es massag. Nadas Peter regenyeinek jatektere cimii diszszertaciojaban szememre veti, hogy a regenyt elemezve nem terek ki „e vilag teremtettsegere, letmodjanak mikentjere” vagyis arra, hogy „[k]i az, aki ezen interszub-