Irodalmi Szemle, 2020

2020/2 - Kosztrabszky Réka: Irreális színterek. A térviszonyok és az emlékezés kapcsolata Szabó Magda Katalin utca című regényében (tanulmány)

„A masuttok torvenye szigoru volt: sosem azt abrazolta, ami valosagos, de azt sem, amit szeretett volna. Fogsagban peldaul, mielott meg egeszsegiigyi munkara osztot­­tak volna be, nem mutatta a szakallas drotokat, a reflektorok kemeny fenyet, hanem a kortermet vagy az egyetemet. Vegezte a munkat, amire vezenyeltek, s neha tunodve nezte mocskos kezet, toprengett, hogy nyuljon beteghez ilyen ujjakkal, vagy mivel magyarazza meg a tanteremben kiilonos oltozetet, am sosem latta a Heldek kertjet, az ornagy nyergeit vagy a Cicerdt, akarmilyen intenzitassal is probalta regi elete ele­­meit felidezni. Mikor visszakeriilt a fogsagbol, Elekesek lakojakent meg a munkahe­­lyen viszont nem a szobat erzekelte, amelyben elt, a kadat, ahol fiirdott, a betegeket, akiket kezelt vagy a kenyelmes agyat, hanem a fogsag jegyeit. Injekciot adott, de azt erezte, as, senki se volt a lakasban, de sietett a furdoszobaban, mert tudta, limitalt a latrinazas ideje, es amikor beken alhatott, felkoltotte a szokas, a fogsagi ebresztok perce. [...] (15.) Elete szintereiki s be setaltaklakasa kapujan [...]” (17.) Ugyanakkor Blankaval es Henriett-tel ellentetben, s a pontos helyismerete ellenere, a Katalin utca tere sosem sziiremkedik be a tudataba, es a visszaidezesere tett probal­­kozasai is rendre kudarcot vallanak: „ [ A]z egyetlen szinter, amelynek minden osszetevdjet ugy ismerte, mint sajat csont­­jait, idegeit, az nem lepett be sem Irennel, sem nelkiile soha ezekbe a helyisegekbe, nem hozta vissza se beszelgetes, sem emlekezes [...].” (17.) Egyedul az apjaek hazaban egykor eldadott szindarab re ven kepes visszaidezni bizo­­nyos szemelyeket es esemenyeket, azonban ezaltal csak egy illuzorikus szinhazi teret kepes felidezni, ezert ezek a visszaidezesek nem ertekelhetoek a mult visszahozasa­­nak mozzanataikent. Ahogy emlitettem, a Katalin utca mentalis kronotoposza nem alkothato ujra a felbomlott kozosseg tobbi lakoja nelkiil. Az Iren altal felidezett mult sem lehet teljes, hiszen bizonyos szereplok nem akarjak, vagy nem tudjak verbalizalni azokat az em­­lekeiket,15 melyek az o elbeszelesenek kiegesziteseiil szolgalhatnanak, vagy pedig egy 1 5 „Balint peldaul tudja az igazsagot, de Balint hallgat, nemcsak nektek nem beszel rola, nekem sem.” (68.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom