Irodalmi Szemle, 2020
2020/2 - Kosztrabszky Réka: Irreális színterek. A térviszonyok és az emlékezés kapcsolata Szabó Magda Katalin utca című regényében (tanulmány)
A korszak ideologiai alapu irodalomertelmezesebol adodoan a biralok meglehetosen lezsugoritottak a terkepzetekkel es -szimbolikaval operalo regeny ertelmezesi keretet, mikozben a szereplok ter- es idotapasztalatai kiemelt jelentoseggel birnak az alkotas narrativajaban ds poetikajaban.8 Meglatasom szerint a Katalin utca tere egy kronotoposzkent ertelmezheto, hiszen a mu egyik hangsulyos sajatossagakent a terido kapcsolat tematizalasa, illetve e kapcsolat emlekezesi modokra gyakorolt hatasanak abrazolasa hatarozhatd meg, ezert a kovetkezdkben az alkotas kronotopikus jellemzoit szeretnem elemezni. 8 Soltesz Marton 2016-ban megjelent irasaban a regeny tobb lehetseges elemzesi szempontjara is felhivja a figyelmet, s tobbek kozott idezi Szabo Magda Soter Istvannak cimzett, 1976. marcius 21 -i keltezesu levelenek egy reszletet is, melyben az irdno - utalva arra, hogy akritikusok semmit nem ertettek a Katalin utca tulvilagon jatszodo jeleneteibol - ugy fogalmaz, hogy „ahol a mult helyszinei elerhetdek, [... ] helyszinne valik maga az ido.” Mindez azt mutatja, hogy Szabo Magda hatarozott poetikai koncepcid jegyeben irta meg a muvet. Idezi Soltesz Marton: Soltesz Marton, Blanka regeny e? Az ujraolvasott Katalin utca, Irodalomismeret, 2016/4, 68. 9 Mihail Mihajlovics Bahtyin, A ter es ido a regenyben = Uo, A szo esztetikdja, Bp., Gondolat Kiado, 1976, 257. 1 0 Uo., 257. 1 1 Uo., 257-258. A kronotoposz elnevezes Mihail Bahtyin nevehez kothetd, s az „irodalom altal muveszileg meghoditott ter- es idobeli viszonylatok lenyegi dsszefuggeset”9 jeloli, kifejezve „a ter es az ido egymastol valo elszakithatatlansagat.”10 „ Az ido itt - fogalmaz Bahtyin - besurusodik, dsszetdmorul, muveszileg lathato alakot olt; a ter pedig intenziwe valik, iddfolyamatta, sziizseve, tortenette nyulik ki. Az ido tulajdonsagait a ter tarja fol, a ter viszont az idon meretik meg es toltodik fol tartalommal. E keresztezodesek, a ter- es idobeli ismerveknek ez az osszeolvadasa hatarozza meg a muveszi jelleget.”11 A Katalin utca a teljes terbeli felszamolodast kovetoen valik egy olyan kronotopossza, mely egy kdzosseg osszetartozasat hivatott jelezni. A cimbeli utcaban 1934- 1944 kozott harom olyan csalad (Heldek, Elekesek, Biroek, illetve a hazvezetonojuk, Temesne) elt egymassal szomszedos hazakban, akiknek tagjai idovel kozossegge formalodtak. Osszetartozasuk peldaul a rendszeres osszejarasban, a sziiletesnapok kozos megiinnepleseben nyilvanult meg, s ezt a koteleket erositette volna tovabb (a fiatal) Iren es Balint hazassaga is. A Katalin utca mint a varosbol kimetszett mikroter azonban a kiilvilag esemenyeinek hatasara folyamatosan felbomlik; a zsido szarmazasu Henriett szuleit elfogjak, hazukat kisajatitjak, majd Henriettet megolik, a fronton elesett Bird ornagy hazat ugyszinten kisajatitjak, Balint idovel videkre keriil orvosnak, Blanka a tette miatt elkoltozni kenyszeriil elobb az otthonabol, majd az orszagbol is, legvegiil pedig az utca hazainak atepitese rekeszti be a felbomlas lelki es terbeli folyamatat. E kdzosseg tagjainak egymasra utaltsagat a kozos emlekek mellett az is erositi, hogy az elobb emlitett felbomlast kovetoen ugyanugy nem talaljak a helyiiket, s egy eszmenyive novesztett terbe es idobe vagynak vissza. Ily modon a regenyszoveg az otthonhoz, illetve az elveszetthez valo visszateres toposzat mukodteti.
