Irodalmi Szemle, 2020
2020/2 - Kosztrabszky Réka: Irreális színterek. A térviszonyok és az emlékezés kapcsolata Szabó Magda Katalin utca című regényében (tanulmány)
KOSZTRABSZKY REKA IRREALIS SZINTEREK A TERVISZONYOK ES AZ EMLEKEZES KAPCSOLATA SZABO MAGDA KATALIN UTCA CIMU REGENYEBEN Szabo Magda Katalin utca cimu regenyet (1969), melyben az frond a maga „abszurd tulvilagat”1 kfvanta abrazolni, a korabeli biralok tobbsege ertetlenkedessel fogadta, s inkabb a mu tortenelmi es tarsadalmi vonatkozasainak szentelt figyelmet. Ugyanakkor az alkotas egyes kritikusai felfigyeltek a cimbeli utca jelkepszerusegere, s ha feliiletes es leegyszerusito modon is, de reflektaltak a szoveg ter- es idobeli osszefuggeseire. Faragd Vilmos ugy latta, hogy „a regeny »altalanos emberi szferakba« emelkedik [...], az Emberiseg jelkepeve finomul, mitologikus jelkeppe, gyermekkorunk Edeneve, melyet elveszitettiink, s amellyel elveszitettiik buntelensegiink tudatat is.”2 Az „altalanos emberi szferakba emelkedes” gondolatanak hangsulyozasa ellenere a kritikus a regeny gondolati sikjat megis egy konkret tortenelmi esemenyhez, „korszakunk lelekmodositd tomegtragediajahoz”3 (masodik vilaghaboru) kototte, s a Katalin utcat (melynek lakoi fokent a korban bfralando, fasiszta hatalmakat kiszolgalo kozeposztaly tagjai koze tartoztak) a mindossze az emberek „hamis tudataban” letezo, harmincas evekbeli idilli Magyarorszaggal azonositotta. Tamas Menyhert a Szabo Magda altal alkalmazott elbeszelestechnika komplexebbe valasanak regisztralasa kapcsan ugy fogalmazott, hogy „az omlesztett aszszociacio, a vizionalis megjelenites, a nem mindig egymasra epitett »idoretegek«, a tobbsikusag es az egyidejuseg jelenlete olyan erzest kelt, hogy [az iro] lazan szerkeszt, osszekuszalja a cselekmenyt.”4 Mindezek mellett az emlekezetbe konzervalt eletek szuk teret kifogasolta, mely velemenye szerint vitathatova teszi az egyes korok abrazolasat, mivel azok tarsadalmi hatteret a szerzo elmosodva, es „nem is eppen lenyeges”5 mozzanataival jelzi. Varga Zoltan Henriett szellemkent valo visszatereset mindossze a regeny „spiritiszta jarulekanak” tekintette,6 s mivel nem ertette, hogy az alkotas az egykor szeretett halottak tovabbeleset, illetve a terre valt ido tapasztalatat jelenfti meg muveszi eszkozdkkel, e komponens szovegbe keruleset a titokzatossag legkore fokozasanak szandekaval magyarazta, s a „nepszeru modernseg” kovetelmenyeinek valo iroi engedmenykent ertekelte.7 1 S zabo Magda, iro es modell. Vdlasz a Kortars korkerdesere = Ne felj! Beszelgetesek Szabo Magddval, szerk. Aczel Judit, Debrecen, Csokonai Kiado, 1997, 57. 2 F arago Vilmos, Szabo Magda: Katalin utca, Elet es Irodalom, 1969. marcius 15., 7 3 Uo., 7. 4 T amas Menyhert, Szabo Magda: Katalin utca, Nepszava, 1969. junius 1., 8. 5 Uo., 8. 6 Vfarga] Zfoltan], Majdnem remekmu. Szabo Magda: Katalin utca, Hid, 1969/10, 1167. 1 Vo., 1168.
