Irodalmi Szemle, 2020
2020/2 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényében I. (tanulmány)
felfogott alkattal az a baj, hogy aligha felel meg az esszek azon intenciojanak, hogy ez a fogalom a nyelwel vagy az itelettel kapcsolodjon ossze”39 . Gacs tiirelmes es koriiltekinto kerdezesmodja arra vilagit ra, hogy Nadas esszeiben az alkat sok esetben az autonom (egyszeri, megismetelhetetlen stb.) individuum szinonimajakent ertendo, kiilonosen akkor, amikor alkat es kozosseg konfliktusos viszonyarol van szo. A kozosseg kizarolag autonom individuumokbol johet letre, akik kepesek kritikusan viszonyulni sajat kozossegiikhoz, mig ez utobbi, a kozosseg per definitionem nem ismerheti az individuumot mint olyat, ezert pusztan (eld)iteleteket fogalmazhat meg rola. A kozossegi itelkezes kulturalis szokasrendjet tagadja meg ekkeppen az esszenyelv beszeloje, aki kovetkezetesen az individuummal, vagy ha tetszik a termeszettel, univerzummal, Istennel - vagyis a (meta)fizikaval kozvetlen kapcsolatot apold emberi letezovel vallal szolidaritast. Az „alkat” ebben a sokszor nehezen ertelmezhetd, de mindig az egyeni felelossegvallalas mellett elkotelezodo esszenyelvben egy olyasfajta zold gondolkodas nyomait viseli magan, mely „az athatasok rendszereben”40 all es a metafizika kereszteny szemleleti hagyomanyait az okori mitikus gondolkodas vegkovetkezteteseivel egyidejuleg vonatkoztatja dnmagara. Ahogyan Nadasnal a fizikai minduntalan metafizikaiva valik, a racionalis pedig mitikus alapokon szervezodik, ugy az emberi letezo megismeresere tett iroi-esszeisztikus kiserletei sem melldzik ezt a furcsan egymasba omlo kettoseget. Ez az ingamozgas mukodteti antropologiai szemleletmodjat, melyben az emberi letezo erzekisege reflektiv kepessegei felol, reflektivitasa pedig erzeki tapasztalatai felol ertelmezodik. Testnek es leleknek a nyugati gondolkodasban gondosan kiilon tartott kettosege, dichotomiaja kerul itt valamilyen szetvalaszthatatlan egysegbe, illetve ez a dichotomia bontja le magat radikalisan egy olyan emberi letezo feltetelezesevel, akinek teste kizarolag a lelek, lelke pedig hangsulyosan a teste felol valik ertelmezhetove.41 Nadas egesz iroi munkassaga annak a feladatnak a teljesitesere torekszik, mely az ember animalis es racionalis adottsagait probalja egyben latni. Emiatt is hozhato kapcsolatba azzal, amit Antonio. R. Damasio ir a Descartes tevedese. Erzelem, ertelem es az emberi agy cimu konyveben. Damasio annak a hipotezisnek az igazolasara irja konyvet, miszerint az erzelem nem zarhato ki a kognitiv 3 9 Gacs, „Vagy-vagyok” 92. 4 0 Gorombei Andras, „A gyerekkor. Rejtett valasz a sematizmusra”, Alfold 28, 7. sz. (1977): 43. 4 1 Vagy ahogyan a Sajat halal fogalmaz: „A lelek emlekezet nelkiil a test nem erthetd”. Nadas Peter, Sajat halal (Pecs: Jelenkor, 2004), 35.