Irodalmi Szemle, 2020
2020/2 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényében I. (tanulmány)
nek megfelelden elkiilomthetd lenne szangvinikus, kolerikus, melankolikus es flegmatikus alkat. Ernst Krestchmer 1942-ben megjelent Korperbau und Charakter32 cimu koteteben a piknikus, az asztenias es az atletikus alkat kiilonbsegeit elemzi. A Nadas altal sok esetben kiindulopontkent emlitett Jung extrovertalt es introvertalt lelki alkatokrol kozolt elemzeseket. William Sheldon amerikai pszichologus pedig a kretschmeri tipusok tovabbgondolasa nyoman azt allitotta, hogy az emberek testalkata es temperamentuma dsszeftigg, es ennek megfeleloen beszelt zsigeri, agyi es izomzati tipusu emberekrol.33 Jollehet a Nadas recepcio tobbszor is alatamasztotta, hogy Nadas antropologiai szemlelete a gorogseg emberfelfogasa felol ertelmezheto,34 megsem gondolnam, hogy az „ alkat” fenti elofordulasa valamely okori gorog szemelyisegtipologian alapulna, hiszen ennyi erovel vissza kellene hatralnunk az istenekig es a sorsunk vasznat szovo parkakig. A Nadasra jellemzo esszenyelv (mely koztudomasulag „merev”,35 „benito”36 stb.) dichotomiainak ertelmezese, aveliik valo interpretacios kiizdelem soran a kritika mindenesetre eleg gyakran fennakad az „ alkat” ilyesfele definicidjan. Viszonylag stabil konszenzus alakult ki a Nadas-recepcioban a tekintetben, hogy Nadas esszei tulontul spekulativak, es ezert mesterkeltek (Radnoti), „a proklamacios beszed egyre inkabb tulsulyba keriil”37 (Balassa). A Nadas altal oly gyakran emlegetett, es valamifele hivatkozasi alapkent hasznalt „alkat” kapcsan szamos ertelmezes sziiletetett. Beck Andras peldaul azt irja az Isteni resz, emberi egesz „alkat”-fogalmardl, hogy „ [a]z alkat, onismeretiink origoja nem pontszeru behuzodast jelent dnmagunkba, hanem egy koriv teljessegenek bejarasat, ahol onazonossagunk vegtelen mozgaskent hatarozhato meg. Nem a hely, hanem a mozgas biztonsagat jelenti”.38 Ennel az elvont, topologikus megkozelitesnel szamomra sokkal szimpatikusabb Gacs Anna felvetese „alkat” es kultura konfliktusos viszonya kapcsan, amelyben a zold gondolkodas nyomait veli felfedezni a Nadas-fele alkat-fogalomban. A kiilonbozo esszek alkat-terminusat ertelmezve ugyanakkor Gacs hangot ad annak a ketelyenek, miszerint „Nadas gondolkodasaban a kultura tagadasanak legalabb olyan fontos szerepe van, mint a Bildungnak. A termeszetkent 3 2 Ernst Kretschmer, Korperbau und Charakter: Untersuchungen zum Konstitutionsproblem und zur Lehre von den Temperamenten. Auflage: 26. Springer Berlin Heidelberg, 1977. 3 3 Sheldon, William Herbert, The Varieties of Human Physique: An Introduction to Constitutional Psychology. New York and London: Harper & Brothers, 1940; Sheldon, William Herbert, The Varieties of Temperament: A Psychology of Constitutional Differences. New York and London: Harper & Brothers, 1942. 3 4 Nagy Sz. Peter a Jatekterroi irott 1989-es kritikajaban Nadast (es Esterhazyt) egyenesen „proteuszi alkatnak” nevezi. Lasd errol Nagy Sz. Peter, „Nadas Peter: Jatekter”, Alfbld 40 1. sz. (1989): 83-85. 83. 3 5 Radnoti Sandor, „Erotikus kiserletek”, Holmi 8. 9. sz. (1996): 1330-1338. 1338. 3 6 Gacs Anna, „Vagy-vagyok vonzasaban. Nadas Peter: Esszek”, Nappali Haz 3. sz. (1996): 86- 92. 89. 3 7 Balassa Peter, Nadas Peter (Pozsony: Kalligram, 1997), 501. 3 8 Beck Andras, „A szo nehezkedese. Nadas Peter: Jatekter”, Jelenkor 32,9. sz. (1989): 871-874. 873.
