Irodalmi Szemle, 2020
2020/2 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényében I. (tanulmány)
to ugy is, mint a regeny strukturalis alapmuvelete: egymasba nyilnak a sorsok, a nemek, a tortenelmi kataklizmak es az erzekiseg szigoruan kodolt, tiltott es a kozvelekedes altal feliigyelt terrenumai. KORPOREAL I TAS ES APERSPEKTI V IKUSSAG Nem sokkal a konyv megjelenese utan en is megirtam ertelmezd tanulmanyomat, melyben a regeny nyelvhasznalata altal okozott sokkot probaltam megerteni a regeny ket legtobb zavart kivalto mozzanatanak szoros olvasasaval. Akkor az volt a kiinduldpontom, hogy a PT-ben a testrol vald irodalmi beszed korlatait donti le Nadas, amikor radikalis retorikai dontesei nyoman a tarsadalom szabalyozo es felugyeleti rendszerei altal elnemitott test erzeki tapasztalatait juttatja szohoz. Ugy lattam, hogy szereploi kozul paran azaltal ismerik fel az individualitasuk melyen kiserto massagot, hogy szelsdseges erzeki elmenyek megszerzesere torekednek egy masik elet remenyeben. Amiatt tartottam figyelemremeltonak a regenyt, mert fittyet hanyt a testrol valo beszed tilalmaira, ugyanakkor narracios technikaival egyszerre igazolja es teszi probara a posztmodern nyelvelmeletek altal fenntartott elgondolast, miszerint a jeloles, a nyelv az, ami formal) a az individuum testi es lelki dnmeghatarozasat. A pszichoanalitikus elmeletek felol kozelitve azt irtam akkor, 2006-ban, hogy Nadas prozapoetikaja ebben a regenyben „nem tartja fenn a test szamara a szimbolikus rend diskurzusaban biztonsagosan elkulonitett teret (a termeszet, az archaikus, a kozvetlen stb.), hanem durvan beviszi a szimbolikusba - a lacani pszichoanalizis szavajarasa szerint -, lerantja a leplet az elfedett falloszrol”.12 A kovetkezo oldalakon egy olyan ertelmezest kivanok vegigvinni, mely Daniel Punday narrativ testelmelete menten probal atfogobb megkozelitesi szempontokat megfogalmazni a Nadas-regenyt athato korporealitas ismerve-1 2 Darabos, „A nema test”, 451.
