Irodalmi Szemle, 2020

2020/2 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényében I. (tanulmány)

evnel is korabbi, nem is beszelve 1989-rdl. Nadas regenye azonban, ugy tu­­nik, nem foglalkozik ezzel, nem ezzel foglalkozik. Megengedi maganak, hogy 1989-ben egy ismeretlen berlini hulla tetemevel inditson, majd teljesen ko­­vethetetlen modon egy remalom orvenyeben jelenik meg 1945, hogy aztan egy 1961-es telefoncsorgessel Budapestre „kapcsoljon”. A regeny ido- es ter­­szerkezeteben kibomlo narrativ anyag fittyet hany arra a legalapvetobb emberi adottsagunkra, hogy megerteni jobbara csak retrospektiv attekintessel tudunk. Nines szinkron megertes: elobb van az esemeny, utana ertem meg. Elobb ve­­szem szamba a kapcsolodasi pontokat, fedezem fel az osszefuggeseket, aztan vagyok kepes valami halvany kis ertelmet tulajdonitani a jelensegeknek. A PT viszont elenk hanyja a 20. szazadi tortenelem es politika, testtortenet, divat­­tortenet, kriminalisztika, varostortenet, epiteszet, muveszettortenet es a naci fajelmelet kiilonbozo elemeit es figurait, es a fenypaszmak villanasaval otthagy minket meg nem ertesiink okozta haborgo kedelyiinkben. Amikor egy riportban Tilman Krause a konyv magyarorszagi fogadtata­­sara kerdez ra, Nadas a kovetkezokeppen valaszol: „Vor allem die mannlichen Kritiker konnen nur schwer damit umgehen, dass ich die angeblich hohe Sp­­hare der Politik im Roman vermische mit der Geschichte von Korpern und ih­­rer Sexualitat. Mein Ansatz ist ja, die Unterseite des zwanzigsten Jahrhunderts zu zeigen. Aber hier in Ungarn halt man noch immer an der Fassade fest.”"’ Azert is erdekes megnezni Nadas ktilfoldi interjuit, mert teljesen mas kon­­textusbol erkeznek a kerdesek, amelyek magatol ertetodoen mas szemszogbol megfogalmazott valaszokat generalnak. A fenti szerzoi reakeid a regeny ma­gyarorszagi kritikai recepciojat alakito ferfi kritikusok idegenkedeset11 azzal indokolja, hogy a latszatok fenntartasara iranyulo igyekezettel szembemenve a konyv az elet ket, szigoruan kiilon tartott szegmenset, a politikat es a tes­­tek tortenetet frja egymasra. A fal leomlasanak szimbolikus kezdomozzanata a hatalomvagy politikai es erzeki vonatkozasait is egymasba nyitja - felfogha-1 0 „A [konyv] ferfi kritikusai nehezen tudjak kezelni azt, hogy en a politika allitolagosan magasztos szferajat a testek tortenetevel es szexualitasaval vonom ossze. Az en torekvesem az, hogy megmutassam a huszadik szazad melyretegeit. De itt, Magyarorszagon az emberek meg mindig a latszatot veszik alapul.” Tilman Krause, „Budapest, ein Gefiihl”, Welt 06.05. (2012): 2. Hozzaferes: 2019. 07. 29. https://www . welt.de/print/wams/kultur/articlel06263841/Budapest-ein-Gefuehl.html 1 1 Bovebben lasd Darabos Eniko, „A nema test diskurzusa”, Jelenkor 50, 4. sz. (2007): 439-462.

Next

/
Oldalképek
Tartalom