Irodalmi Szemle, 2020
2020/12 - HIZSNYAI ZOLTÁN - Szávai Dorottya: Kertész tekintete az elégikus kertészről (vázlat)
SZAVAI DOROTTYA KERTESZ TEKINTETE AZ ELEGIKUS KERTESZROL1 1 A tanulmany a Nemzeti Kutatasi, Fejlesztesi es Innovacids Hivatal - NKFIH tamogatasaval, A kanonkepzodes folyamatai komparativ megkozelitesben: kozep-europai es kelet-kozep-europai kanonok a modernseg kontextusaiban cimu, 125791 nyilvantartasi szamu NN_17 palyazat kereteben keszult. 2 Kertesz Imre, Sorstalansag, Magveto, Budapest, 2016, 333. IVAZLATI Az elet nem valosag, hanem elbeszeles. - Egyediil a szenvedes valosag, egyediil a szenvedes valodi. (Kertesz Imre) Az elegikus Kerteszrol szeretnek beszelni. Kertesz valoban nem patetikus, a legkevesbe sem, erre mindig kenyesen iigyelt. Ellenben ironikus. Es elegikus. Emellett szeretnek ervelni a kovetkezokben. Kerteszrol, a gyasz es melankolia, a veszteseg elegikus irdjarol szeretnek beszelni. Az elegiara mint lirai mufajra iranyulo kutakodasaim soran dobbentem ra, hogy az elegikus Kerteszrol is lehetne gondolkodni. Es volna is mit mondani. Meg akkor is, ha erre a nezopontra - metaforikusan fogalmazva -, Kertesz elegikus tekintetere a kritikai recepcio kevesebb figyelmet forditott, mint az ironikus Kerteszre. Nyilvan joggal. Mar csak azert is, mert a kritikai kanonban maig kiemelten kezelt Sorstalansag eseteben ez a kerdesirany talan kevesbe relevans. Bar rogton helyesbitek: alighanem ott is felvethetd a nevezetes szoveghely kapcsan, mely a lagerben atelt boldogsagrol szol, retrospektiv narracioban, ha ugy tetszik elegikus tavlatban. („Hisz meg ott a kemenyek mellett is volt a kinok szimeteben valami, ami a boldogsaghoz hasonlitott. (...) Igen, errol kene, a koncentracios taborok boldogsagarol beszelnem nekik legkozelebb, ha majd kerdik”2 ) Ez meg akkor is figyelemre melto, ha az elegikus hangot az elbeszeld rogton „visszarantja” az ironikusba. Sot, szamomra ettol meg relevansabb a kerdesirany. Erdemes volna ezt is vegiggondolni, de most mas iranyba indulnek el. A fent vazolt problemat tehat elsosorban az esszek es kesei muvek osszefuggeseben a Kertesz-mu eurdpai tekintetenek, vilagirodalmi beagyazottsaganak dszszefuggeseben vetem fel. Masreszrol figyelmemet sziiksegszeruen az eletmu szemelyes, konfesszionalis, sokszor metaszovegeinek szentelve. Maskepp fogalmazva: a Kertesz-fele iras- es gondolkodasmod melyen onreflexiv jellegenek.
