Irodalmi Szemle, 2020

2020/11 - Strickland-Pajtók Ágnes: Magyar bevándorlók ábrázolása a kortárs brit irodalomban (tanulmány)

Ugyanez a dekadens oltozkodes jellemzi Vivien nagybatyjat, a hirhedt ingatlanspekulanst Linda Grant regenyeben. A fdhos Vivien elso talalkozasa Sandorral eppen a nagybacsi extravagans oltozkodese miatt emlekezetes, mely meghokkenes a ruhadarabok szinte blazonszeru felsorolasaban verbalizalodik. „Melykek moher oltonybe, fekete, kezzel kesziilt velurcipobe oltozott ferfi, csuklojan gyemantszijas draga karora.”20

Sandor megjelenese erds kontrasztban all Vivien sziileinek egyszeru, sot szegenyes megjelenesevel. A ruhak az o esetiikben egyertelmuen a belso tulajdonsagok nonverbalis megjelenitdi: Sandor meresz, vakmerd, a szabalyokat elutasito individualizmusae, es az orokke barna kardigant viselo szlilok felenkseggel es halaval vegyes szorongasae.

Sandor oltozkodese nem veletlenszeru, a ferfiruhakhoz fuzodo viszonya igen tudatos es jelentosegteljes. Egy retrospektiv epizod soran bepillantast nyeriink identitasanak es kiilsejenek szoros osszefiiggeseibe: a ruhazkodas erds kontextus- es atmoszferateremtd kepessege es indexikussaga a valsagos idokben is segiti emberi meltosaganak megorzeseben, s hogy igy tulelje az 1940-es evek munkaszolgalatanak idoszakat: „ Amikor aludt es almodott, mindig igy latta magat, es nem rongyokban. Kalocsnikra es nyakkenddtukre es salakra, bortaskakra, duplagombos zakokra es mandzsettakra, bor felcipokre es himzett nadragtartokra es lakkcipokre gondolt.”21

Sikernek konyvelte el, amikor a nyilaskereszteseken sajat ruhait latta viszont. Az oltozkodes Sandor szamara ars poetica: „Neha, amikor felveszel egy ruhat, eggye valsz vele.”22

Inspiracidt a mozi vilagabol merit: „a moziban aprolekosan tanulmanyozta, hogy milyen ruhadarabokat viselnek a filmsztarok, hatha talal ezekhez hasonlokat.”23

Sandorhoz hasonldan unokahuga, Vivien is a ruhazkodason keresztiil alkotja iljra identitasat, melynek segitsegevel kepes lesz sajat kulturalis-tar-2 0 “A man in an electric-blue mohair suit, black hand-stitched suede shoes, her wrist flashing with a fancy watch attached to a diamond bracelet.” Linda Grant, The Clothes On Their Backs, London, Hachette Digital, Kindle Edition, 2008.

2 1 “Whenever he slept and dreamt, that’s how he saw himself, not a slave in rags. He thought of spats and tie-pins and cravats and Oxford bags and double-breasted jackets and turn-ups and leather brouges and embroidered braces and opera pumps.” Linda Grant, The Clothes On Their Backs, London, Hachette Digital, Kindle Edition, 2008.

2 2 “Sometimes you put on a dress and it becomes you.” Linda Grant, The Clothes On Their Backs. London, Hachette Digital, Kindle Edition, 2008.

2 3 He “would go to the cinema and look carefully at what the film stars were wearing and see if he could find copies.” Linda Grant, The Clothes On Their Backs. London, Hachette Digital, Kindle Edition, 2008.