Irodalmi Szemle, 2019
2019/1 - PALÓC HUNGAROFUTURIZMUS - Kosztrabszky Réka: Az elbeszéléstechnika sajátosságai Szabó Magda Freskó című regényében (tanulmány)
KOSZTRABSZKY REKA AZ ELBESZELESTECHNI KA SAJATOSSAGAI SZABO MAGDA FRESKO CIMU REGENYEBEN 1. Szabo Magda 1958-ban megjelent regenyet mar akortars irodalomkritika is sokat meltatta a szereploi tudatok abrazolasa, a tobb nezopontii elbeszelesmod es a bravuros szerkesztesmod tekinteteben. A kritikusok ebben az idoszakban - az ideoldgiai nyomas hatasara - a marxista esztetika es irodalomtudomany elvarasi rendszeret vetitettek ra a mure, s annak narrativ eljarasait ahiteles ember-, alak- es tarsadalomabrazolas kontextusaban targyaltak. Ennek megfeleloen az alkotasban ervenyesiilo tudatabrazolasi modozatokat (elsosorban a belso monologot) olyan, a mult tarsadalmilag motivalt esemenyeinek realisztikus megjeleniteset lehetove tevo iroi eszkozkent kezeltek, melynek reven a szerzo az egyes alakok, generaciok sorsan keresztiil mutatta be a felszabadulas utani tarsadalomhoz vezetd tarsadalmi valtozasokat.1 1 Errol lasd egy korabbi tanulmanyomat: Kosztrabszky Reka, Az uj, verbeli noi epikus sziiletese. Szabo Magda elso regenyeinek recepcioja, Tiszataj, 2017/10, 85-96. 2 Nacsady Jozsef, Szabo Magda: Fresko, Tiszataj, 1958. aprilis 10. 3 Nagy Peter, Szabo Magda: Fresko, Irodalomtortenet, 1959/2, 302-303. Az egyes recenziok es kritikak szerzoi azonban a tarsadalmi tematika mellett mar bizonyos mertekben a mu narratoldgiai sajatossagaira is kitertek. Nacsady Jozsef tigy latta, hogy a belso monolog narrativ eszkoze reven az iroi „az egyenisegetol idegen »ertekezes« behatolasanak veszelye nelkiil nyulhat a lelkek melyere, nines sziiksege »bonckesre«”, am egyuttal azt is kiemelte, hogy a szerzo a regeny vegen megis modositani kenyszeriil a modszeren.2 Nagy Peter az idosikok, illetve a valosag relativitasanak szereploi nezopontokon keresztiil hangsulyozott fontossagara reflektalt, am ezeket a technikakat a marxista kritika altal megkovetelt szempontokkal vald oszszefuggesben targyalta.3 A kesobbi, osszefoglald igenyu munkakban a Freskot egy olyan regenykent hataroztak meg az ertelmezok, melynek narrativ strukturajat az egyes alakok belso monologjai alkotjak, s melyben gyakran az iroi nezopont is
