Irodalmi Szemle, 2019

2019/4 - Szászi Zoltán: Meghalni tavasszal, hogy Hórák fogadjanak. Az én kórtársaim (próza)

SZASZI ZOLTAN MEGHALNI TAVASSZAL, HOGY HORAK FOGADJANAK AZ EN KORTARSAIM Almodo fdldnek lassu ebredeset varja a foldmives, kapajat mar mind megre­­szelte, ekeje hasitasra keszen, rbgtord kedvet ajza mar, kerteken jar a lanyha szelld. A Horak tudjak, mi az ido forgasanak menete, mulik a zord, s a kedv jo, hogy kibontani a zsakot, s vetni, iiltetni, sarjadast figyelni legyen ero. Meg­­halni tavasszal kell a vennek, tudja is azt, s kesziil is, mint a mag. Thallo, kinek neve sarjasztot, viraghozot jelent, ki az ifjusagnak, fiatalsagnak ovoja, vedoje, ha meg is turi mehekkel telidongott mezejen leptet a korosaknak, inkabb tanc­­ba fogo sziizek ringo mozgasat vagyja, mint lassu helyben topogasat aven­­nek. Mondjak is, mar csak tragyanak jo az a test, mi megkopott, faradt! Ha megfasult benne eletero, mereven gorbed, csipas szemmel bamul a tavaszba, fajdalmas neki a lepes, a mozgas, ha asot nem fog fel, csak kusza kezzel csi­­boraszik a gyom kozt, sok haszna nines mar. Halnia kell! Ha igy van, legyen az tavasszal. Gyaszra a harsano rugyre iilo viragnak hokent hullo szirmat szel kavarja fel, hogy majd szemfeddnek lerakja a holtra. Thallo tudja, vetni kell, iiltetni, s tudja a nepe is, mit akar tole a fold. Izzadtsaganak cseppjei helyen kicsi godrok sziiletnek, abba til bele mag, s a soja az lesz a jovojenek, mi ott kristalyosodik ki. Ugy fut a szarnyas ido, hogy annak csak az istenek allanak ellent, neha meg ok se! Evre hull ev s tizedre tized, majd szazadok gurulnak messze, evezredek tiinnek el, s csak az irasok, enekek drzik meg, hogy voltunk mi is egykor. Vol­­tunk. Csak Zeusz tud ujra es ujra megigezni noket, csak o szorja szet szapora magvat, felisteneket-isteneket nemzve, benepesitve az istenek hegyet, majd ravaszul Oliimposz csucsara fenyes lakomat rendez sorba, hogy bekitse tehen­­szemii Herat, bocsassa meg neki a kicsapongast. Ott vannak-e most is? Neha latom. Az idei bora mind elmosta a tengerpartrol a lerakott szennyet, poratol kitisztult ez erdo, volt hava is iden a esuesnak, s a friss esok laba nyoman lam,

Next

/
Oldalképek
Tartalom