Irodalmi Szemle, 2019
2019/4 - Nagy Hajnal Csilla: Íróalakok a modernitás prózanarratíváiban II. J. D. Salinger és Sylvia Plath műveiről (tanulmány)
rafikussagot. Ebben a tanulmanyban Magyari arra is keresi a valaszt, hogy referencialis vagy fiktiv mufaju regenykent kell-e felfognunk Az iivegburat, amely, tekintve, hogy dneletrajzi regenyrol van szo, tulajdonkeppen mindket mufajba besorolhato. Ennek kapcsan viszont, Wolfgang Iser nyoman, pontosan es tanulsagosan vezeti vegig, miert is kell sziiksegkeppen osszemosni a realitas es fikcio hatarvonalait, hisz mindketto megjelenik a masikban - eppen ezert ez ugymond nem a megfeleld kerdes, az erre adott valasz nem vezeti tovabb az olvasatot. A valosag felhasznalasi modjai azonban rejtenek magukban lehetosegeket: azaltal, hogy (es ahogyan) a regeny indito bekezdeseben Plath egy valos, 1953-as esemenyt, a Rosenberg-iigyet idezi fel, felismerhetove teszi a konkret vilagot, de azonnal tul is lep rajta, jelle valtoztatja. A narrator osszefiiggesbe hozza az iigyet azzal a szemelyes, trivialis problemajaval, hogy nem tudja, mit keres New Yorkban. Ez a villamosszekes kivegzes pedig, Magyari szerint, kesobb uj szimbolikat nyer, amikor megerkeznek a tortenetbe az elektrosokk-terapiak.39 Plath tehat finoman es erzekletesen banik a valosag elemeinek felhasznalasaval: szepirodalmi muvet hoz letre, amelyet igy erdemes ehhez melton, es nem pedig pusztan kor- vagy epp kortortenetkent ertelmezni. Sok reteggel, az identitas megalkotasanak es megfigyelesenek erzekeny rezdiileseivel tudja tematizalni olvasoi szamara az alkotast: van benne Seymour Glass egzisztencializmusabol, Angyal Attila csapongo ketsegbeesesebol, es a Perzsiaban bolyongo ferfi kerlelhetetlen, mindemellett pedig onpusztito kozlesvagyabol. 3.2. AZ IDENTITAS ES A TEKINTET VISZONYA Az Esther Greenwoodot folyamatosan korbezaro iivegbura azt is megneheziti a fohos szamara, hogy megfigyelje, meghatarozza dnmagat. Az instabil lelkivilagu iro, Esther, egy folyamatos elcsuszasban levo perspektivabol reflektal dnmagara, keresi helyet a vilagban. En-kepe es a jovorol alkotott kilatasai osszezavarjak, es mar a regeny elso feleben is raerositenek elveszettsegere: „Ahogy ott iiltem [...] eletemben eloszor ereztem magam iszonyatosan tokeletlennek. Es ami a legrosszabb az egeszben: mindig 3 9 Magyari Andrea, A fikcionalizalas aktusai Sylvia Plath Az iivegbura cimu regenyeben [online] http://epika.web.elte.hu/doktor/magyaria2.pdf
