Irodalmi Szemle, 2019
2019/4 - Nagy Hajnal Csilla: Íróalakok a modernitás prózanarratíváiban II. J. D. Salinger és Sylvia Plath műveiről (tanulmány)
Az ongyilkossaggal tehat valojaban nem csak azt a kijelentest teheti az egyen, hogy az eletnek nincsen ertelme, hanem ennek a szoges ellentetet is. Ez alapjan olvasatomban Seymour Glass az, aki azert dobja el az eletet, mert van ertelme, Esther Greenwood pedig azert kiserli meg ugyanezt, mert az 6 olvasataban nincsen. Ezt az ellentmondast Camus-nek az abszurd univerzumhoz valo viszonya oldhatja fel nemileg, szerinte ugyanis lehetetlen a valodi megismeres, de az ebbol fakadd abszurditaserzest felfedezhetjiik peldaul a muveszet vilagaban. Ebbol kovetkezik, hogy a vilag abszurditasanak elfogadasa lep az elet ertelmenek helyebe, ha viszont szembeneziink ezzel az abszurditassal, akkor a szellem hataraihoz erve ugyanolyan adekvat (es mindekozben ugyanolyan abszurd) felelet lehet a tovabb eles, mint az ongyilkossag. Esther Greenwood keptelen szembenezni az abszurditassal, nem er el a szelleme hataraihoz, elveszti identitasat a tarsadalom elvarasainak tengelyen, amelyen keresztiil magat is csak mint a tarsadalom reszet latja, igy az elvarasai sajat identitasan is keresztiilvonulnak - ez az identitas eseteben raadasul megfoghatatlanna is valik. Itt iitkozik abba a helyzetbe, az elet ertelmenek hianyaba, amelyre viszont az ongyilkossag tunik az egyediili adekvat valasznak. Esther viszont, Seymourral ellentetben, egy beszedesen bizonytalanabb modszert valaszt a sajat eletenek eldobasara: gyogyszereket vesz be, majd a sajat hazuk pincejeben bujik el egy lyukba, amelyrol tudnia kell, hogy az anyja kesobb ratalalhat. Esther nem volt meggyozodve rola, hogy az eletnek ertelme van, ahogy arrol sem, hogy nincsen. Ez a bizonytalansag vitte el az elhatarozasig, hogy tavozik az elok sorabol, de pont ez a bizonytalansag nem engedte neki, hogy maradektalanul veghez vigye a tervet. (Erdekes eletrajzi adalek, hogy Sylvia Plath nem sokkal a regeny megjelenese utan ongyilkossagot kovetett el - ez persze mar egy olyan aspektust hoz be a szovegek kapcsan, amely tavol vinne minket a celkent kituzott szovegkozeli elemzestdl, ezert csak emlites szintjen hivnam fel a figyelmet arra, hogy az ongyilkossag kettojiik koziil annak a szerzonek sikeriilt, akinek a regenyhosenek nem, Salinger viszont, akinel Seymour egy egyertelmu es sikeres ongyilkossagot kovetett el - legjobb tudomasunk szerint -, soha nem is probalkozott vele.) 1.3. AZ ALKOTAS MINT ABSZURD EGZISZTENCIA Camus nem egyszeriien abban latja Szisziiphosz tortenetenek tragediajat, hogy egyetlen feladata, a ko hegyre valo gorgetese sosem teljesiilhet be (hiszen az minduntalan visszagurul a kiindulo pozicioba), de felhivja a figyelmet arra is, hogy Szisziiphosz tudatos hos, tehat teljes mertekben tisztaban van az eleve kudarcra iteltseg tenyevel. Mi sem termeszetesebb: ha reszesiilne a siker remenyeben, mar nem tekinthetnenk valodinak szenvedeset.
