Irodalmi Szemle, 2019
2019/3 - KELET-KÖZÉP - Ladányi István: "…valamilyen »közép-európai poétika«"? Történelemreprezentációk és identitáskérdések kortárs közép-európai regényekben (Danilo Kiš, Dragan Velikić, Nedjeljko Fabrio, Olga Tokarczuk) (tanulmány) / KELET-KÖZÉP
Danilo Kis a kozep-europai poetika kapcsan, igy, egyes szamban hasznalva a fogalmat, azt a kerdest folteve, hogy „milyen mellekzonge, mifele vibracio az, amely egy muvet ennek a poetikanak a magneses terebe helyez?”, a kovetkezo felsorolassal el: „Mindenekeldtt a kultura immanens jelenlete, megannyi alluzio, reminiszcencia az egyetemes europai droksegbdl vett citatumok alakjaban, a mu tudata, amely azonban mit sem von le spontaneitasabol, az ironikus patosz es a lfrai kiterok legies egyensulya. Ez nem sok. Ez minden.”5 Ehhez kivanok tenni nemi kiegeszitest. 5 Uo., 170. 6 Linda Hutcheon, A Poetics of Postmodernism: History, Theory and Fiction, New York-London, Routledge, 1988. Ha a kozelmult kozep-europai regenypoetikait kutatjuk, kiemelkedd helyet kell biztositanunk a tortenelem problemajanak, annak, hogyan nyul a regeny az elmult idohoz, az elmult idonek a kozosseg kulturalis tereiben, a tortenettudomanyban, a kozdssegi emlekezetben, a politikaban mar megformalt alakzataihoz. Hogyan termekenyiilt meg a Linda Hutcheon altal historiografiai metafikcidnak6 nevezett regenyiranyzat a kozep-europai tersegben, es valt a tortenelmi regeny a kortars es kozel kortars valtozatokban olyan dominans regenytipussa, amivel nemcsak az irodalomkritika es irodalomtortenet, hanem a tortenettudomany, a tortenetelmelet, a filozofia es mas tudomanyagak is foglalkoznak. De fogalmazhatok ugy is, hogy a Koztes-Eurdpanak is nevezett tagabb kozep-europai terseg, a Baltikumot is beleertve, vagyis a poszt-monarchias tersegen tul Kelet-Europa tovabbi posztszovjet tersegeit is figyelembe veve, a tranzicios irodalmi gyakorlataiban hogyan fordult a tortenelem ertelmenek problemajahoz, a tersegi azonossaghoz es idobeli koriilhatarolasokhoz kapcsolddd kognitiv konstrukciok eleviilesenek, folszamolddasanakkerdesehez, es a nemzeti multrol szolo ideologikus fikcios narracio mellett hogyan nyitotta meg a mult elmultsaganak vagy jelenvalosaganak, a kollektiv
