Irodalmi Szemle, 2019

2019/12 - ÁLNÉV - Kozmár Klára: Hiánypatológia (vers) / ÁLNÉV

KOZMAR KLARA

HIANYPATOLOGIA

Akiben van tisztesseg, az elmenekiil. Akiben van tisztesseg, az marad. Akiben van onerzet, az elmenekiil. Akiben van onerzet, az marad.

Marad az, akinek nines hova.

Marad az, akinek mar minden mindegy. Szokik, akinek mar minden mindegy.

Raes valasztja el, s nemesak a kiilvilagtol.

Ha nincsenek racsok, szokni senki nem akar. De ez csak egy kirandulas, ez csak az.

Evente egyszer, mint masoknal a karacsony.

Az otthon 353 nap. A szobaban bokszolva

az orrod elott hadonaszik, pedig csak egy olelesre var, vagyik: arcan ott az altala sem ismert fajdalom.

S kozben nem hallatszik csak egy sziiletese ota elfojtott uvoltes a veresre harapdalt szajbol.

Csendben cigiziink, kopott gyerektetovalasok kozt, borbe vesett, preefzen kodolt szimbolumok, ki nem gyurt bicepszek, ki nem not tejfog. Egyszer ma mar bebasztunk, de senki nem all meg egynel. Nines mitol felni, a viselkedesnek nines korlatja. Se nalunk, se naluk.

8 eves, apja ismeretlen, anyja prostitualt.

Az elkoveto 14, baratnoje 12, most szabadult, de mar szokesben van. Az aldozat nem enged: vizi tuzolto vagy erdokerulo lenne, de most epp csak meg lett baszva, es nem tehet semmit. Nez es faj.