Irodalmi Szemle, 2018
2018/9 - KÉSŐMODERN - Nagy Csilla: A megnevezés modora: Terminusok, koncepciók és stratégiák a '20-30-as évek irodalmának meghatározására (tanulmány) / KÉSŐMODERN
Szabo a kesomodern poetika egyik legfobb attributumanak azt a (klasszikus modern poetikai megoldasokban nem, vagy nem jellemzoen tetten erheto) tulajdonsagot tekinti, mely szerint a vers alanya elveszti kitiintetett helyzetet, integritasat, a vers szamara nem eleve adott konstrukcid/entitas a szubjektum, hanem az en a vers letrejottevel, nyelvi, retorikai alakulasaval parhuzamosan epiil fel vagy esik szet, szolamokra, szerepekre, hangokra bomlik.29 29 Kulcsar Szabo Erno, A kettevalt modernseg nyomaban. A magyar lira a huszasharmincas evek forduldjdn - „de nem felelnek, ugy felelnek”. A magyar lira a huszasharmincas evekfordulojan, 21-52. 30 Lasd Kabdebo Lorant, Kolteszetbeli paradigmavaltas a huszas evek masodik feleben = „de nem felelnek, ugy felelnek”..., 54. 31 Vo. pl.: „Ennek feloldasakent jelentkeznek a szintetizalo jellegre vald kiilonfele poetikai torekvesek. Celjuk a gondolkozasmod »dialogikus« hatarhelyzeterol vald elmozdulas megszervezese, a »hezag«-ok kitoltesere alkalmazhato modozatok felkutatasa. A szemelyiseg feloldhatatlankent feltund valsaganak felmutatasa elleneben a szemelytelensegben vald feloldodas lehetosegeinek feltalalasa. A tragikussal szemben az elegikus szerkezet megszerkesztese. Ennek a dialogikus es szintetizald jellegzetessegnek aparbeszedet Gottfried Benn es T. S. Eliot kolteszetenek elkiilonbozesevel jellemezhetem.” Kabdebo Lorant, „Ritkul es derul az ejszaka”: Hare az elegiaert, Debrecen, 2006, Csokonai Kiado, 8-9. A kotet szerzoi koziil Kabdebo Lorant allaspontja all legkozelebb Kulcsar Szabo Ernoehez, gondolatmenete arnyalja, ugyanakkor uj aspektusokkal ruhazza fel a Kulcsar Szabo altal bevezetett fogalmat. Kabdebo szinten a negyosztatu rendszerben ertelmezi a modernseget, a kesomodern a paradigmavaltast egy filozdfiai megalapozottsagu kolteszeti modell kialakulasakent definialja, szerinte „eppen ajelzett idoszaktol valik a magyar lira jellegzetessegeve a filozdfiai meghatarozottsag poetikai megformaltsagu jelenlete”.30 Szabo Lorinc eseteben a valtozas idoszakat a Te meg a vilagnid jeldli meg, pontosabban, az 1932-es kotetet olyan poetikai esemenynek tekinti, amelynek az 1920-as evek kozepetol alakuld anyaga magaban hordozza azokat a megvaltozott technikai megoldasokat (pl. elobeszedszeru versbeszed), amelyek az eletmuvon beliil es a magyar liraban poetikai es retorikai valtast jelentenek. A paradigmavaltas masik aspektusa Kabdebonal a dialogikus (illetve sok helyen: szintetizald31 ) poetikai paradigma letrejotte: eszerint az en megkettdzodik, illetve ketteosztodik, ez hatarozza meg a versek retorikai strukturajat: a kiteljesedesert kiizdo „lazado”, „cselekvo”, „aktor”, valamint az \ V
