Irodalmi Szemle, 2018
2018/9 - KÉSŐMODERN - Nagy Csilla: A megnevezés modora: Terminusok, koncepciók és stratégiák a '20-30-as évek irodalmának meghatározására (tanulmány) / KÉSŐMODERN
aktor kudarcait figyelemmel kisero, szkeptikus „elemzo”, „megfigyeld”, „nezo” rendhagyo dialogusa, egymast ellenpontozo szolama az dnmegszdlitd verstipus32 sajatos valtozatanak is tekintheto.33 Erdekes, hogy Kabdebo kesobbi szovegeiben a terminoldgia arnyaltabba valik, peldaul a „szintetizalo” poetikai eljaras a ’20-30-as evek kolteszetenek (tehat a mtivek egy csoportjanak) leirasara szolgalo terminus, amely a „dialogikussaggal” ellentetben nemcsak poetikai eljarasra, hanem egyfajta tematikus mozzanatra is utal, vagyis tagabb hatokdru annal. Tovabba az is figyelemremeltd a Kabdebd-fele fogalomban, hogy azt a modern es posztmodern kozotti kapcsolodasi pontkent alkalmazza, olyan jelensegek leirasahoz hasznalja, amelyek mind a kesomodernre, mind pedig a posztmodernre jellemzoek.34 32 Vo. Nemeth G. Bela, 7 kiserlet a kesei Jozsef Attildrol, Budapest, Tankonyvkiado, 1982. 33 Kabdebo, Kdlteszetbeli...., 73. 34 Vo. pl. Kabdebo, „Ritkul es deriil az ejszaka”, 9. 35 A 2000-es evek elejen Miskolc-Tapolcan Babits-Ujraolvaso konferenciat is rendeztek, ennek anyagabol azonban kotet tudomasom szerint nem keszult. A ’91 -es konferencia es a ’92-es kotet altal felvetett kerdesek az elkovetkezo evekben folyamatosan elokeriiltek, egyreszt a miskolci Ujraolvaso-konferenciakon, masreszt a Kabdebo Lorant, Kulcsar Szabo Erno, Kulcsar-Szabo Zoltan es Menyhert Anna altal szerkesztett, az Anonymus Kiado gondozasaban megjelent Ujraolvaso sorozatban. Ezek az esemenyek, kiadvanyok az egyes koltoi eletmuveket a kortars irodalomelmeletek ertelmezoi strategiainak hasznositasaval vizsgaltak, es a negyosztatu (klasszikus modern - avantgard - kesd-/masodmodern - posztmodern) modernseg-koncepcio, a paradigmavaltas fogalma hivatkozasi alappa valt, mikozben ujabb vitakat generalt. A masod- vagy kesomodern korszakkuszob, es a hozza kapcsolodo kanonikus ertekkategoriak elfogadasa vagy nem elfogadasa ugyanis nagymertekben meghatarozza, befolyasolja a vizsgalt alkotok (Szabo Lorinc [1997], Kosztolanyi [1998], Ady [1999], Kassak [2000], Jozsef Attila [2001 ]35 ) irodalomtorteneti poziciojat, kritikai megiteleset stb. A legnagyobb jelentoseggel a Jozsef Attila Ujraolvaso, ezzel egyiitt a Jozsef Attila-kutatasra iranyulo vita birt, egyreszt a szerzo kanonikus helyzete miatt (egeszen eltero ertelmezoi kdzossegek, eltero szempontok alapjan a kanon csucsara helyezik), masreszt (Szabo Lorinc mellett) ez az az eletmu, amelynek poetikai leirasa alapveto a kesomodern koncepcio szempontjabol.
