Irodalmi Szemle, 2018
2018/7-8 - Kosztrabszky Réka: A test és tekintet szerepe Szabó Magda Az őz című regényében (tanulmány) / SZABÓ MAGDA
melynek soran feny deriil arra, hogy gyerekkoraban a csalad szegenysegebol kifolyolag nagynenjenek kicsi, kenyelmetlen cipojet kellett hordania, ami eltorzitotta a labfejet. „[...] ket tyukszem van ajobb labamon, es nem mulik el soha, semmifele csinaltatott cipotol.” (Az oz, 9.) „[...] Egy esztendo nuilva kideriilt, hogy Irma neninek ajobb laba egy fel szammal kisebb, mint a bal. Eleinte csak fajt a jaras, kesobb mar csak santikalni tudtam, aztan meg azt sem. Anyam sirt, mikor estenkent a labmosasnal meglatta dagadt, osszetort labujjaimat.” (Az oz, 12.) A testen hagyott sebhely mogott tehat az elettortenet egy meghatarozo eleme huzodik meg. Peter Brooks a test es identitas kapcsan arrol beszel, hogy a sebhely mint jel [mark] az onazonossag hordozojakent, illetve kodolojakent viselkedhet, s a testet az inskripcio [jelbeirodas] aktusa reven teszi az elbeszeles reszeve.3 Az ozben ezt az inskripciot az Irma nenitol kapott szuk gombos cipo vegzi el, s ily modon a labbeli altal okozott sebhely a rejtozkodes motivumaval kapcsolodik ossze; a fdhosno tokeletesen tisztaban van azzal, hogy a lab-deformacidbol az elettortenet egy olyan momentuma olvashato ki, mely egyetlen emblemaba suritene bele a kuzdelmes, eltitkolni kivant gyerekkort, kerdeseket ebresztve a szerelmeben, Lorincben. „Nem akartam, hogy lasd ajobb labamat. Nem akartam neked elmondani Irma nenit.” (Az oz, 9.) A multhoz valo hozzaferes lehetoseget a sebhely elrejtesevel Eszter folyamatosan ellehetetleniti. „Szolnokon, mikor felmentiink a szobankba, s atjottel, nem kinyujtott labbal iiltem az agyban, hanem a sarkamra guggolva. Mikor hajnalban kimentel tolem, nevettel, azt mondtad, szegyellds vagyok, mert ahogy meggyuj-3 Brooks a hires irodalmi sebek koziil Odiisszeusz esetet hozza fel peldakent; Odiisszeusz labat korabban egy vadkan sebesftette meg, s az allat altal okozott seriiles hege lett az a jel, amely alapjan a labmosast vegzo dajka felismeri a hazaterd, am a kiletet felfedni nem akard host. Peter Brooks, Bodywork. Objects of Desire in Modern Narrative, Cambridge Mass, Harvard University Press, 1993, 22-23.
