Irodalmi Szemle, 2018
2018/7-8 - Kosztrabszky Réka: A test és tekintet szerepe Szabó Magda Az őz című regényében (tanulmány) / SZABÓ MAGDA
tottad avillanyt magamra huztam a takarot, es lenn begyurtem alabam ala.” (Az dz, 9.) „..ott, Szolnokon, mikor raultem a labamra, hogy ne vedd eszre rajtam az Irma neni cipojenek a nyomat...” (Az dz, 119.) Lorinc tehat nem jelet, hanem a jel elrejtesenek aktusat ertelmezi, s ezert hamis jelentest (szemermesseg) tulajdonit ennek a mozzanatnak, mig a regenyszovegben a sebhely egy, a fohosno szamara verbalizalni nem kivant tortenet megidezojekent mukodik. A mult rejtegetese, a rejtozkodes visszatero tematikus mozzanat a szovegben, mely valamikepp mindig osszekapcsolodik a testtel. A fohosno fizikuma ugyancsak egy tortenet megletet implikalja; mivel gyerekkoraban Eszterre harult minden haz koriili teendo es nehez fizikai munka, ezert edzett, eros felnotte valt, s ez kesobb, amikor a szinesztarsaival kozosen a bombazas utani romokat kellett eltuntetniiik, nagy segitseget jelentett neki. Amikor meg kell szerkesztenie az oneletrajzat, mindent oszinten megir benne a gyerekkori eletkoriilmenyeirol,4 abban remenykedve, hogy az uj rendszerben ezaltal vegre tartozhat majd valahova, azonban ironikus modon pont most nem hisznek neki. Eszter erossege es szivossaga ebben az esetben nem az eletrajzban leirtak alatamasztasa, hanem a megvaltozasra es a fizikai munkara valo hajlandosaganak bizonyiteka lesz. Fizikuma mindossze csak a hazvezetonojeben, Juliban kelt gyanakvast, aki szamara erthetetlen, hogy a fohosno hogyan lehet ennyire eros, honnan szarmazhat az a tudasa, ami a szegenyekre jellemzo, am az ezzel kapcsolatos elettorteneti mozzanatokat Eszter sohasem beszeli el, mert valami mindig meggatolja ebben. „Gyerekkoromban oly sok esztendeig hallgattam, hogy kesobb sose tanultam meg beszelni; en vagy hazudni tudok, vagy hallgatni [...] [h]a elkeriilhettem, en nem beszeltem soha semmirol, se neked, se masnak.” (Az dz, 8.) A hallgatas tehat ugyancsak a rejtozkodes motivumahoz kapcsolodik a szovegben, hiszen a sebhely rejtegetese az elettortenet elbeszelesetol valo tudatos tartozkodas metaforajava valik, s ily modon a fohosno altal verbalizalni nem kivant emlek hordozdja a mult altal megirt test lesz. 4 „...megirtam en az eletrajzomban mindent. Apat, anyat, nagyanyamekat, hogy magunkra hagytak, Ambrust is, valamikeppen az Irma neni cipoje is benne volt, persze nem szavakkal, de megerthettek belole.” (Az oz, 124.)
