Irodalmi Szemle, 2018

2018/7-8 - Kosztrabszky Réka: A test és tekintet szerepe Szabó Magda Az őz című regényében (tanulmány) / SZABÓ MAGDA

KOSZTRABSZKY REKA

A TEST ES TEKINTET SZEREPE SZABO MAGDA AZ OZ

CIMU REGENYEBEN

„Nekem nines arcom, nincsenek vonasaim, minden osszemosodik rajtam, amig ki nem festem magam; csak maszkjaim vannak, nines isfejem.” (Szabo Magda: Az dz)

Szabo Magda 1959-ben megjelent regenyenek1

megkozelitesehez ujabb ertelmezesi szempontot kinalhat a test narrativaban betoltott szerepenek vizsgalata. A test egyreszt a fohos-narrator elettortenetenek elbeszeleseben, s identitasanak, belso lenyegenek megjeleniteseben kiemelten fontos tenyezo, masreszt Eszter szakmaja (szinesz) is a testre epul, harmadreszt pedig a test igen gyakran az emlekezes eldmozditojakent mukodik a regenyszdvegben, tehat narrativ konstrukeiokent is ertelmezheto. Ebbol az elofeltevesbol kiindulva arra keresem a valaszt, hogy a narrativ elemkent felfogott test1

2

milyen szerepet jatszik a mu poetikajaban. E tekintetben a narrativat uralo Encsy Eszter, illetve az oppozicios alakjakent meghatarozhato Graf Angela testere koncentralok, tovabba a testi erzekeles kapcsan a tekintet narrativaban betoltott szerepere is kiterek.

1 A hivatkozott oldalszamok az Europa Konyvkiadd 2000-es kiadasara vonatkoznak.

2 Daniel Punday nyoman. Daniel Punday, Narrative Bodies: Toward a Corporeal Narratology, New York, Palgrave McMillan Kiadd, 2003.

1.

A regeny cselekmenyet, s a fdhdsno elettortenetenek elbeszeleset a test, pontosabban annak seriilese inditja el; Eszter bokaja egy botlas kovetkezteben megseriil, es annyira bedagad, hogy kenytelen a nagyobb labu baratnojenek, Gizikenek a cipojet felvenni, ami azonban annyira szoritja a labat, hogy csak santikalva bir jarni benne. Ez a helyzet egy emlekezesi folyamatot indit el Eszterben,