Irodalmi Szemle, 2018
2018/6 - SZÍNHÁZ - Mellár Dávid: Séta a kertben: Gyökerek. Száz Pál Fűje sarjad mezőknek: Phytolegendárium című kötetéről (tanulmány) / SZÍNHÁZ
a jacint virag, akarcsak A szeder meseje cimu phytolegendaban, amelyben Jezus lecsoppeno verizzadsagabol ered a szeder voroseskek szine es indazo alakja: „De azote kik a szeder bogyojja es vires a leve, azote lett szeginyek eledele, a hiilyeknek meg nyaktorise a sok tuskes inda”.9 Megint mashol peldaul a kis Jezus „bufijebdl” vagy „pisijebdl” ered az egyes gyogyndvenyek szine, formaja, jotekony vagy epp mergezo hatasa. A sinkofu gydgyito hatasat peldaul Adamtol szarmaztatja a kotet: „Mer avvot a emberisig legoregebb, eso gyogyndvinye, mer Adamatyank bunbanotabu sziiletett”.10 * 9 Szaz, i.m., 244. 10 Go., 211. 1 1 Go., 15. 1 2 Go., 152. Irodalom es novenyvilag kozti atjarasokra pelda a vilagirodalomban Rousseau vagy Goethe esete is. Goethe, aki az irodalom mellett tobbek kozt termeszettudomanyokkal is foglalkozott, novenytani ismereteit A novenyek alakvaltozasa cimu nagy tankoltemenyeben orokitette meg, amelyben az osnoveny formajaban jelenik meg Goethenek az a - mas muveiben is visszakoszono - gondolata, hogy a vilag egy es oszthatatlan, megis sziintelenul valtozik. Ez a gondolat megtalalhato Szaz torteneteinek hattereben is. Marad, Szaz torteneteinek kozponti helyszine, egy mitikus ter, amely mogott egy legalabb annyira realis, mint fikcios kozseg, Pered kapolnadombja, utcai, hatarvideke stb. rajzolodnak ki es keverednek a Biblia egyes helyszineivel. Bibliai alakokat von be a ma vilagaba, eltorolve a mult es jelen iddsikjait, es egyfajta egysegallapotot teremt, amelyben a folytonos valtozas nyomai is fellelhetoek. A goethei gondolat szemleltetesere vegyiik peldanak a Fujesarjad...-ban megjeleno vandorlasmotivumot, amelyen keresztiil jol lathato egyfelol Szaz szovegvilaganak oszthatatlansaga, masfelol az azon beliili valtozasmintak. Szamos tortenetben felfedezheto, hogy Szaz egymasba mossa, illetve egymas melle helyezi Mozes es a zsidok Egyiptombol vald kivonulasat, Noe hajozasat, a szent csalad betlehemi menekiileset, illetve a szlovakiai magyar kitelepiteseket, es nem utolsosorban a 21. szazadi kozel-keleti migraciot. Mindezekkel egyiitt egy nem szepirodalmi szoveg, Maria Treben vilaghiru Egeszseg Isten patikajabol cimu konyve huzodik legkozelebb Szaz szovegtorzsehez. Treben feltetel nelkiil hitte, ahogy Szaz torteneteinek elbeszeloi is, hogy a novenyeknek gydgyito hatasuk van, mert „benniik van a lilek ereje”." Megismerve vilagukat, akarha Isten onkiszolgalo gyogyszertaraba lepnenk. Emellett a Szaz-kotet lagertorteneteinek tematikaja, a tortenetekben megszdlald masodik vilaghaborus emlekek felidezhetik azt a trebeni eletutat is, miszerint a nd fiaval ket evet toltott egy nemetorszagi menekiilttaborban. A bunok meseje. A iildozis. A fuvek evangeljoma cimu phytoanekdotaban Szaz meg is eleveniti a melyen vallasos nd alakjat, aki - mint arra maga a konyv is torekszik - a hagyomanyozodas es tovabbeles lancszemekent jelenik meg a tortenetben: Treben is a „rigi oregektu tudott mindent, meg a baratoktu eggy dreg herbariustu”.12
